Az útlevél nélküli szabad mozgást lehetővé tevő schengeni övezet az európai egység leglátványosabb megjelenési formája. Erősíti a rendszerben részt vevő 22 EU-tagország kereskedelmi kapcsolatait és szélesre tárja a kapukat a turizmus előtt. Hiába nyújt azonban igen jelentős gazdasági előnyöket, a Közel-Keletről és Észak-Afrikából beözönlő menekültek megmutatták korlátait - kezdi szerkesztőségi cikkét a Financial Times (FT).

Ha az EU vezetői meg akarják menteni a schengeni rendszert, akkor látniuk kell, hogy elérkezett az utolsó pillanat, amikor ezt megtehetik. Világossá kell tenni - amit eddig nem tettek -, hogy teljesen elszánták magukat az emberek és az áruk szabad mozgást lehetővé feltételrendszer fenntartása mellett.

Folyamatosan omlik össze

Schengen azért került veszélybe, mert rendszere befejezetlen. Miközben a résztvevő országok felszámolták saját határvédelmüket, nem jött létre a külső határok védelmét ellátó erős rendőri erő. Ez nem volt gond addig, amíg csak szivárogtak a menekültek Európába, ám a tavalyi menekülthullám részben emiatt vált kezelhetetlenné. A végeredmény az, hogy a tagállamok egymás után állítják vissza saját hátárellenőrzésüket.

Ezzel egyidejűleg nem tudtak megállapodni a bevándorlók elosztásában. Az elmúlt néhány hét azt bizonyította, hogy a bevándorlási hullámot csak kissé enyhítette a tél, így nem véletlen, hogy Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a héten azt mondta: az EU-nak két hónapja marad a menekültválság lecsillapítására a meglévő schengeni kereteken belül.

Nincs mese

Az FT értékesítése szerint az Európai Bizottság kidolgozta az ehhez szükséges intézkedéseket. Kezdeményezte a közös európai határvédelmi erő felállítását fél éven belül és a napokban javasolta a menekültek kezelésének módosítását, amivel levehetnék az indokolatlanul nagy terheket a frontországokról, elsősorban Görögországról és Olaszországról.

Brüsszel elkerülhetetlennek tartja a bevándorlók elosztását a schengeni országok között teherbíró-képességük arányában. Az FT szerint ez tehermegosztás indokolt.

Eddig azért nem sikerült szétosztani a bevándorlókat, mert az uniós kormányok egy része nem vállalja fel, hogy az új jövevények érkezését elfogadtassa országa választóival. Ez a patthelyzet feloldhatatlannak bizonyulhat, ami arra késztetheti az EU régi tagországait, hogy létrehozzák saját, kisebb schengeni övezetüket.

Dönteni kell, mi legyen

A bevándorlás megállításáért folytatott harcot több fronton kell megvívni - ismétli el a köztudott tényeket az FT. Először is véget kell vetni a szíriai polgárháborúnak. Másodszor további erőforrásokat kell adni Törökországnak, Libanonnak és Jordániának, ahova a legtöbb ember menekül, illetve ahonnan továbbindulnak Európába. Végül az EU-nak és főként Németországnak bővítenie kell a bevándorlók befogadását és integrálását lehetővé tevő kapacitásait.

A legelső feladat azonban az, hogy Európa döntsön a schengeni övezet jövőjéről. A rendszer, amely éveken át óriási gazdasági és politikai előnyöket hozott a benne részt vevő országoknak, végveszélybe került. Az FT szerint csak úgy óvható meg, ha tagállamai tudomásul veszik, hogy az előnyökért cserébe vállalniuk kell a közös határrendszerrel járó hátrányokat is.

Verdikt

Ha az útlevél nélküli szabad mozgást lehetővé tevő schengeni határrendszert csak úgy lehet fenntartani, hogy kisebbre kell szabni, azaz ki kell zárni belőle azokat az országokat, amelyek nem vállalják a vele járó nehézségeket, akkor - sajnálatos módon - ezt kell tenni - javasolja a Financial Times szerkesztősége.

QP | Quality Placement