December közepe óta tart a lassú levélváltás Oroszország, az Egyesült Államok és a NATO között, amiben arra próbálnak egyezségre jutni, melyik fél fogja először levenni a kezét Ukrajnáról. Természetesen a Kreml és Washington is azon az állásponton van, hogy csak a másik akarja rátenni egyáltalán, de most pár hétig az oroszoknál pattogott a válaszlabda.

Az egymást követő diplomáciai köröket, kedden az a bejelentés szakította meg, hogy az orosz hadsereg egy része, elhagyja a Krím-félsziget környékét, és visszatérnek eredeti támaszpontjaikra. Ez viszont csak részben volt igaz: a nyugati és az észt hírszerzések szerint érdemi változás nem történt, az oroszok ugyanúgy akkora erőt állomásoztatnak a térségben, amivel képesek maradtak Ukrajna lerohanására. Az országot még a bejelentés napján kibertámadás érte, csütörtökön pedig a EBESZ megfigyelők 500 robbanást számláltak Luhanszk környékén, ahol az orosz szeparatisták, és az ukrán katonák ugyanúgy azt állították, hogy a másik fél kezdte a tiltott fegyverekkel folytatott tüzelést.

Valamivel több mint három hét után, csütörtökön bólintott rá Vlagyimir Putyin orosz elnök a hivatalos válaszra, amiben a legtöbb figyelmet az kapja, hogy a Kreml csak csomagként hajlandó tárgyalni a konfliktus deeszkalációjáról. A szöveg elején és végén is kitérnek arra, hogy jó alap a nyugati felek által ajánlott átláthatósági mechanizmus, amelynek keretében egymás rakétatámaszpontjait ellenőrizhetnék, de teljes mértékben elégtelen, ugyanis az összes kérésük teljesülését várják.

A TASS orosz állami hírszolgálaton keresztül nyilvánosságra hozott dokumentumban nehezményezik az indokolatlan hisztériakeltést, amit az Egyesült Államok művel, pusztán azért, mert szárazföldi csapataik körülbelül 60 százalékát (150 ezer katonát) az ukrán határvidékre telepítették. A levélben újfent elismétlik "Nincs olyan, hogy Ukrajna 'orosz megszállása,' az amerikaiak csak azzal szeretnék Oroszországot nyomás alá helyezni, hogy őket teszik felelőssé a konfliktus kiéleződéséért."

Két külön dolog

A francia, német, orosz és ukrán államot tömörítő normandiai formátumról is szót ejtenek, amiben Putyin Oroszrországa a franciákhoz és németekhez hasonlóan, csak mediátori szerepben vesz részt. A dokumentum szerint a néhány óra leforgása alatt íródott és elfogadott 2015-ös második minszki jegyzőkönyv egyértelműen fogalmaz a dolgok menetéről, és a konfliktus ellenérdekeltjei Ukrajna és a Donyec-medencében kikiáltott két mini népköztársaság.

Oroszország arra kéri az Egyesült Államokat, hogy csapataikat vonják vissza a balti államokból, Közép- és Kelet-Európából, és legyenek hajlandók békés tárgyalásokat folytatni a biztonság oszthatatlanságáról, melynek keretében gátat szabnának a NATO további keleti terjeszkedésének. Az orosz külügyminiszter helyettese Szergej Versinin hozzátette, reméli hogy az amerikaiak elmélyülnek levelük vizsgálatában, és komolyan veszik az abban írottakat.

Nukleáris erőfitogtatás

A üzenet- és aknatűzváltás másnapján, pénteken jelentette be Oroszország hadserege, hogy Putyin közvetlen felügyeletével átfogó hadgyakorlatozásba kezd a katonaság nukleáris hadteste. A bejelentése szerint szombaton több rakétát is kilőnek gyakorlásképpen, amit az orosz elnök a védelmi minisztérium helyzetelemző szobájából fog követni. A hadgyakorlat elvileg már tervbe volt "egy ideje."

A modern Oroszország és az Egyesült Államok egyébként szinte egyformán állnak atomfegyverek tekintetében, legalábbis ami a mennyiségüket illeti. Az Amerikai Tudósok Federációjának 2021 októberben frissített tanulmánya szerint orosz oldalon 1600, míg az amerikaiaknál 1650 stratégiailag elhelyezett, és kilövésre készenálló nukleáris rakéta van, de ha a nem nyugdíjazott, felhasználható tartalékokat is nézzük, akkor majdnem 1000 rakétával több rakéta áll rendelkezésre Oroszország számára, a rendszerek fejlettsége azonban szintén meghatározó volna, egy esetleges újhidegháború kialakulásánál.