Az orosz elnök mellett ült, amikor Moszkvában elítélte a Nyugatot, Orbán Viktor, akinek a Kremlhez való közelsége mély aggodalmat keltett a NATO és az Európai Unió többi tagországában. Magyarország miniszterelnöke Putyin felé gesztikulálva, mosolyogva mondta: "Ez a 13. találkozónk, és ez ritkaságszámba megy. Gyakorlatilag mindenki, aki kollégám volt az EU-ban, már nem az. Nagyon remélem, hogy még sokáig együtt tudunk dolgozni" - ezzel a felütéssel kezdi cikkét az Independent, amely szerint Ukrajnában többen is attól tartanak, hogy Magyarország fontos szereplője lehet az ukrán-orosz-konfliktusban, ami Kijev számára sok gondot okozhat.

A lap feleleveníti, hogy Magyarország és Ukrajna kapcsolata hosszú ideje kifejezetten rossz, gyakran ellentmondásos a kommunikáció, a két ország között csak úgy repkednek a vádaskodások mindkét irányba. Arra is kitér az Independent, hogy Magyarország külügyminisztere, Szijjártó Péter nemrégiben kijelentette, hogy senki sem mondhatja országának, hogy értékelje át a Moszkvával való kapcsolatát. Valamint azzal vádolta Ukrajnát, hogy megfosztja az országban élő magyarokat "jogaiktól" és "szándékosan provokatív". Kijelentette, a kijevi kormány intézkedései miatt nagyon nehéz támogatni azt "még ebben a konfliktusban is" Oroszországgal. A legerősebb ellentét az ukrán oktatási és nyelvtörvények körül alakult ki: ez erősen korlátozza az iskolákban a magyar nyelv taníthatóságát az ukrán iskolákban.

Ukrajna viszont azt állította, hogy Orbán Viktor kormánya szeparatista érzelmeket szít a Kárpátalján élő mintegy 170 ezer magyar származású ember körében. A budapesti kormány több tisztviselőjét kitiltották az országból, mert állítólag megpróbáltak beavatkozni a belpolitikába.

Az ügyek jelentős hatással voltak Ukrajna NATO-csatlakozási törekvéseire. Magyarország három éve blokkolja a katonai szövetség és Ukrajna közötti miniszteri szintű politikai találkozókat a nyelvtörvényre hivatkozva. Ráadásul ebben a térségben sem csak magyarok, de az oroszhoz közeli ruszin kisebbség is él, ezért a magyar kormány a múltban javasolta orosz Dumának, hogy a két ország működjön együtt az ukrajnai kisebbségi közösségek "védelme" érdekében.

Vjacseszlav Volodin, a Duma elnöke ezt követően az etnikai közösségek "szomorú helyzetét" az ukrán nacionalizmusnak tulajdonította, és arra figyelmeztetett, hogy "a kis etnikai csoportok elnyomása ahhoz vezethet, hogy Ukrajna számos régiót elveszít". Ukrajnában számos oroszbarát közéleti személyiség Kárpátaljáról származik. Köztük van Viktor Medvedcsuk oroszbarát oligarcha és parlamenti képviselő, aki szerint Putyin elnök a lánya keresztapja, akit már hazaárulással vádoltak meg az ukrán hatóságok és házi őrizetbe helyeztek. Putyin ezt követően az orosz Biztonsági Tanács ülésén tartott nyitóbeszédének nagy részét az ukrajnai fejleményeknek szentelte, azzal vádolva a Volodimir Zelenszkij elnök vezette kormányt, hogy "megtisztítja politikai környezetét", és azt sugallta, hogy Ukrajna "lassan, de folyamatosan Oroszország ellenpólusává, Oroszország-ellenessé" válik.

Aggódnak Ukrajnában a magyar állami támogatások miatt is: a magyar szervezetek jelentős összegű támogatást kaptak Budapestről Kárpátalján (akárcsak a régió más országaiban, például Romániában, Szlovákiában és Szerbiában élő magyar közösségek). Egyes ukrán elemzők szerint a kormány által ellenőrzött Bethlen Gábor Alap által az elmúlt évtizedben a diaszpórának küldött teljes összeg mintegy 1,1 milliárd eurót (375 milliárd forintot) tesz ki. A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a támogatásokat kulturális és vallási szervezetek, iskolák és főiskolák, médiumok és sportlétesítmények támogatására fordítják.

Ukrán tisztviselők azonban azt állítják, hogy a Kárpátaljára küldött pénz egy része magyar politikai szervezetek kezébe került. Ezt azzal támasztják alá, hogy a 2019-es regionális választások során több magyar politikus, köztük Szijjártó Péter is jelen volt a Budapest által favorizált jelöltek kampányrendezvényein. Az egyik jelölt, Vaszil Brenzovics Budapesten találkozott Orbán Viktorral és Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettessel.

Az ukrán kormány tiltakozott, hogy ezek a tevékenységek ellentétesek az ENSZ idegen hatalom beavatkozásáról szóló chartájával és a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezménnyel. Budapest fenntartotta, hogy a külföldön élő társnemzetiségű közösségekkel való találkozás világszerte bevett gyakorlat.