Szegény Volodimir Zelenszkij - ezzel a szokatlan felütéssel kezdődik Melinda Haring politológus elemzése a bne IntelliNews régiós hírportálon. Végül is Ukrajna államfőjéről beszélünk, aki 2019 tavaszán nagy fölénnyel nyert az elnökválasztáson, aztán néhány hónappal később pártja is fölényesen hozta a parlamenti választásokat is. Ebben akkor az volt a legérdekesebb, hogy 2019 tele előtt Zelenszkij egy tévésorozat főszereplője volt, amelyben az ország elnökét játszotta, pontosabban figurázta ki, és fel sem merült, hogy pártot alapítana.

Villámkarrierjét ismertségének, az ország egyik ismert oligarchája, Ihor Kolomojszkij támogatásának és három ígéretének köszönhette. Az egyik, hogy véget vet a Délkelet-Ukrajnában zajló polgárháborúnak, a másik, hogy jólétet teremt a 42 milliós országban, a harmadik, hogy véget vet a korrupciónak. Egy évvel később azt látjuk, hogy a regnálásának első hónapjait jellemző reformlendület elhalt, és a hagos ígéret, miszerint alapjaiban változtatja meg Ukrajnát elcsendesült. Zelenszkij a bne cikkírója szerint fáradtnak, egykedvűnek, elveszettnek látszik.

QP | Quality Placement

Nagy söprögetés

Az elnök márciusban és áprilisban leváltotta reformszellemű miniszterelnökét, miniszterei többségét, a főügyészt és sok más tisztviselőt. A változtatásokat a lehető legrosszabb időszakra, a koronvírus-járvány dühöngésére időzítette, amivel sikerült meglepnie a politikai megfigyelőket. Az elküldött csapat helyére tapasztalatnak lakájhadat nevezett ki, még a 2014 elején forradalomban megbuktatott Viktor Janukovics elnök egyes embereit is visszahozta a hatalomba.

A pénzügyminiszter májusban megszüntette a gázszállítást felügyelő testület (MGU) függetlenségét. A gázszektor hagyományosan a gátlástalan meggazdagodás lehetőségét kínálta az országban 2014 előtt, így az államfő kormánya ezzel az intézkedéssel tett egy lépést vissza a korrupcióval súlyosan szennyezett múltba. Ráadásul megnyitotta az utat az előtt, hogy felszámolják az állami gázszolgáltató, a Naftogaz és az állami tulajdonban lévő PrivatBank felügyelőbizottságának függetlenségét is. A legutóbbi fejlemény a nagy változások sorában az Ukrán Nemzeti Bank elnökének lemondása július elején, amit az elnökkel négyszemközt folytatott beszélgetés előzött meg.

Öt elmélet

Szakértők öt okot sorolnak fel, amelyek magyarázhatják, miért siklott félre Zelenszkij kormányzása. Az első tipp, hogy az államfőt markában tartja az elnökválasztási kampányát finanszírozó Ihor Kolomojszkij. Zelenszkij az oligarcha 1+1 névre hallgató tévécsatornáján vetített sorozatban futott be, ennek köszönhetően szépen meg is szedte magát, és a gyanú szerint Kolomojszkij most megkéri a támogatás árát. Ennek jele, hogy a mágnás, akit azzal vádolnak, a kezében lévő PrivatBankot kifosztotta, mielőtt az a csődöt elkerülendő állami tulajdonba került, láthatóan bármit megtehet azért, hogy visszaszerezze a pénzintézetet vagy legalábbis "kártérítésként" az államosításért egy rakás pénzt kapjon.

Hatalomra kerülése után nem sokkal, 2019 szeptemberében Zelenszkij összehívta az ország oligarcháit az elnöki hivatalba. A tárgyalást követően Kolomojszkij magabiztosan jelent meg a nyilvánosság előtt. Az államfő nem indított jogi eljárást a PirvátBankkal kapcsolatos ügyek miatt, miközben elődje, Petro Porosenko ellen - aki államosította a bankot - vizsgálat indult. Az oligarcha rendszeresen beleköt olyan tisztviselőkbe, akiket az államfő nem sokkal korábban mentett fel.

Báb vagy csak tapasztalatlan

Régi teória Zelenszkijjel kapcsolatban, hogy az oroszok bábja. Ezt táplálja, hogy anyanyelve nem az ukrán, hanem az orosz, hogy visszautasítja, hogy kemény hangon beszéljen Vlagyimir Putyin orosz államfőről, illetve hogy rugalmasan próbálja kezelni a délkelet-ukrajnai orosz-ukrán konfliktust. A bne cikkírója szerint ezt az elképzelést nem támasztják alá kopogós bizonyítékok a feltételezéseken túl, és figyelmen kívül hagyja, hogy az ukrán vezetés gondja egyszerűen a hozzá nem értés.

Ez ugyanis a harmadik magyarázat Zelenszkij halvány teljesítményére. Az államfői bársonyszék elnyerése előtt semmilyen kormányzati tapasztalatot nem szerzett, és az elnöki adminisztráció is csak Andrij Bohdan kabinetfőnöknek köszönhetően működik. Hírek szerint az államfő négy közeli tanácsadójára hallgat döntései meghozatala előtt vagy még rájuk sem, ha nem kap tőlük egyhangú tanácsot.

Naivitás vagy esélytelenség

További lehetőség, hogy Zelenszkij saját naivitásának áldozata. Mielőtt elindult volna az elnökségért, jómódú, híres ember volt, azaz nem volt szüksége erre az állásra. Mint mondta, azért váltott a politikusi pályára, hogy a gyerekei már egy normális országban élhessenek. Elcsapott miniszterelnöke szerint ehhez képest megváltozott. Szerinte az orosz eredetű összeesküvés-elmétek rabjává vált, miszerint a Nyugat és Soros György le akarja rombolni Ukrajnát, továbbá nem tud mit kezdeni az egymással ütköző érdekcsoportokkal, a válsággal és a nehéz politikai döntésekkel.

Végül észszerű magyarázat lehet a kudarcra, hogy Ukrajna reménytelenül elrontott ország. Minden megvásárolható, beleértve ebbe mindenekelőtt a politikusokat is. Az oligarchák a tavalyi változás óta visszaszerezték az ellenőrzést a parlament felett, és továbbra is kezükben tartják a médiát és a nagyobb gazdasági ágazatokat. Ahogy az oligarchák a Zelenszkij főszereplésével futó sorozatban mondták: ez a társaság sokkal kevesebbe került, mint az előző. Más szóval amíg a pénz irányítja az ukrán politikát, édes mindegy ki az államfő. Ezt a teóriát erősíti meg az ország elmúlt 30 éves története.