Az ukránok túlnyomó többsége, országos szinten 86 százalékuk folytatni akarja a harcot a Vlagyimir Putyin orosz elnök által indított illegális megszállás ellen. A nyolc hónapja tartó küzdelem nemrég lépett új szakaszába, miután feltehetően ukrán erőknek sikerült felrobbantani a stratégiai fontosságú Kercsi-hidat.

A sikeres szabotázsra Putyin megtorló bombázásokkal válaszolt és kamikaze drónokat vetett be Ukrajna kritikus infrastruktúrái és a civil lakosság által egyaránt. Mindez része annak a totális háborúra való átállásnak, ami nem csak szemet akar majd hunyni a civil lakosságot érő veszteségek fölött, hanem a háború megnyeréséhez (befelé) nyíltan és tudatosan igyekszik kihasználni az így fenntartott terrort.

Az orosz megtorló kampánynak ugyan érezni az hatását, de az újonnan célba vett területek a legegyértelműbben ítélik el az oroszokkal való alkudozást, így elképzelhető, hogy az ellenük intézett támadások csak még jobban feltüzelte Ukrajna nyugati felének harcikedvét - adta hírül a Kyiv Post.

Egyértelmű válasz

A 86 százalékból 71 mondja, hogy a bombázások ellenére is mindenképp folytatni kell a harcokat, míg  fennmaradó rész csak inkább ezt látja helyesnek. Velük szemben országosan mindössze 10 százalék szeretne minél hamarabb tárgyalásokat, köz is csak 4 aakik még engedményeket is tennének egy tűzszünet érdekében.

A friss felmérést a Kijevi Nemzetközi Szociológia Ügynökség (KIIS) végezte, a felnőtt lakosságot kérdezte azokon a területeken, amik egészen a megszállás február 24-i megkezdéséig ukrán ellenőrzés alatt álltak, így nem csak az eddig relatív békét élvező zónákban kérdeztek, hanem például Harkiv és Donyeck megyékben is, sőt a kérdésekre orosz nyelven is volt lehetőség válaszolni.

A nyugati területeken az országos átlagnál némileg magasabb, 88 százalék volt a harc folytatása mellett elkötelezettek száma, de velük szemben keleten ez a szám már csak 69 százalék , míg 29 százalékuk nyíltak volnának bizonyos engedmények megadására.

Ez az arányszám hasonló akkor is, ha csak az oroszul válaszolók arányát vesszük, akik jóval nagyobb számban vannak az ország keleti régióiban, viszont, ha csak az ukránul válaszolókat számoljuk, nekik tisztán 89 százalékuk. Az anyanyelvükön beszélők közül mindössze 7 százalék aki hajlana bármilyen szinten is az engedményekre.

A KIIS friss felmérése némileg nagyobb hajlandóságot mutat a háborúban a szeptemberben fölvett válaszokkal elkészült Gallup kutatásnál, ahol az mindent összesítő átlag 70 százaléka mondta ki, hogy a "végsőkig" kell harcolni, ami alatt a válaszadók 91 százaléka a még 2014-ben illegálisan annektált Krím-félsziget visszafoglalását is beleértette.