Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Mit kell tudni a két szakadár, idézőjeles "államról", a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságról? - teszi fel a kérdést a Financial Times a nemzetközi jogi-politikai helyzetet áttekintő cikkében. Az orosz támogatást élvező szeparatista csoportok kihasználva az ukrán belpolitikai válságot - amely azt követően alakult ki, hogy egy hónapokon át tartó Nyugat-barát tüntetéssorozat Kijevben 2014 februárjában megbuktatta az oroszbarát Viktor Janukovics elnököt - 2014 áprilisában kiáltották ki területük függetlenségét Ukrajnától.

Mi az a minszki megállapodás? 

Közvetlenül azt követően szerezték meg a helyi közigazgatás feletti uralmat, hogy 2014 márciusában a Krím-félszigetet Oroszországhoz csatolták. Luhansz és Donyeck Ukrajna Oroszországgal határos területi egysége, lakóinak többsége főként orosz ajkú. Nagyjából hárommillió ember él a 40 milliós országnak ezen a részén. A hatalomátvétel után az új "népköztársaságok" jelentős humanitárius és katonai támogatást kaptak és jelenleg is kapnak Oroszországtól.

A minszki megállapodás értelmében - ez a fehérorosz fővárosban német és francia diplomáciai brókerkedés mellett tartott béketárgyalásokról kapta a nevét - fegyverszünetet kötöttek a szeparatisták és az ukrán hadsereg, mi stabilizálta az előbbiek uralmát a két ukrán tartomány egyharmadán. Ukrajna "ideiglenesen megszállt területként" tarja nyilván a szeparatisták uralma alatt lévő részt, amelynek a minszki egyezmény szerint végső soron vissza kellene térnie az ukrán közigazgatás alá.

Ezt megelőzően az ukránoknak föderatív állammá kellene átalakítaniuk országukat és helyre kellene állítani az eredeti ukrán határt. Az előbbit Kijev, az utóbbit a "népköztársaságok" Moszkva nem teljesítette, így a terület státusza függőben maradt. Eközben Oroszország az elmúlt nyolc évben növelte befolyását: orosz útlevelet és állampolgárságot adott 800 ezer ott élő ukrán állampolgárnak.

Forrás: Financial Times

Moszkva eddig tartózkodott attól, hogy elismerje a két bábállamot. Inkább közvetetten érvényesítette befolyását felettük. Ezen vélhetően két ok miatt változtattak. Az egyik a minszki megállapodás betarthatatlansága, ami lehetetlenné tette a terület státuszának diplomáciai rendezését. A másik, hogy erre hivatkozva megmagyarázhatják, miért ismerik el a "népköztársaságokat", és miért vonulnak be orosz csapatok a területre.

Ezzel azonban megnőtt a közvetlen ukrán-orosz katonai konfliktus veszélye. Hosszabb távon ugyanis van egy nagyon veszélyes nyitott kérdés. A két bábállam ugyanis igényt tart Luhanszk és Donyeck tartományok egész területére, és nem világos, hogy elismerésükkel Oroszország ezt az igényüket is elismeri-e, és ha igen, akkor mit szándékozik tenni ennek alapján.

 

 

Az ukrán-orosz konfliktusról Tálas Péter, a A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) működő Stratégiai Védelmi Kutatóintézet vezetője beszélt a Napi.hu-nak. A teljes interjú itt érhető el