Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke ultimátumot kapott az Európai Uniótól karácsonyra - derül ki a Bloomberg jelentéséből. Az unió ugyanis visszautasította azt a kompromisszumos javaslatot, amelyek a felek közt zajló szabadkereskedelmi tárgyalásokon a halászati jogokkal kapcsolatban tett. Johnson december 21-én hétfőn többször beszélt telefonon Ursula von der Leyennal, az Európai Bizottság elnökével, hogy kimozdítsák a holtponton lévő tárgyalásokat, ennek keretében engedne brit részről egy olyan ügyben, amelyben eddig hajthatatlanul ragaszkodott álláspontjához a londoni kormány.

Ki halászhat és meddig?

QP | Quality Placement

A londoni kormány immáron belemenne abba, hogy az EU-s halászok január 1-je után értékben számolva korábbi kvótájuk 70 százalékát foghassák ki a brit felségvizeken, szemben az eddigi álláspontjukkal, miszerint ezt 40 százalékra kellene csökkenteni. Az unió azonban nem enged a hét végén tett 75 százalékos ajánlatából, mert úgy véli, hogy egyes országoknak, így Franciaországnak és Dániának már a 25 százalékos csökkentés is alig elviselhető érvágást okoz - tudta meg a Bloomberg az ügyhöz közelálló forrásból.

Ez azonban csak az egyik vitapont, a másik az, hogy mennyi időt adjanak a halászoknak az új szabályokhoz való alkalmazkodásra. Az EU a hét végén leszállította igényét 10 évről hét évre, amit a britek elutasítottak. Johnson új ajánlatában felment a brit kormány korábbi hároméves javaslatáról öt évre, ám azzal találta magát szemben, hogy az EU szerint a hét végi ajánlatuk volt a kompromisszum, amit a brit kormány feje is tudhatna, hiszen hét a 10 és három év között lényegében félúton van.

Ki mikor vámolhat?

Az EU azt akarja, hogy a jövőben bármikor vámot vethessen ki a brit exportra, ha az Egyesült Királyság korlátozná az uniós halászok tevékenységét a szigetország körül, ám London ezt csak a halászati termékekre fogadná el, nem általánosságban. A vitáról mindent elmond, hogy a halászat pénzügyi szempontból jelentéktelen, mindössze évente 33 millió eurós tétel a felek kereskedelmében, ám brit oldalon nem tudják elviselni, hogy a szigetország ne nyerje vissza teljes szuverenitását a felségvizei felett.

Johnson ugyan beszélt telefonon Emmanuel Macron francia államfővel, ám ahogy arról sajtótájékoztatóján beszámolt, alapvetően a Csatorna két pártján kialakult közlekedési káoszról volt szó, miután a franciák lezárták a saját oldalukat az Angliában megjelent új koronavírus-változat távoltartása érdekében. A brit miniszterelnök egyébként korábban a kereskedelmi megállapodás ügyében akart tárgyalni külön-külön a jelentős európai országok vezetőivel, de kosarat kapott, mondván: az EU-s tagállamokat az uniós tárgyalók képviselik.

A sajtótájékoztatón elismételte a brexiterek mantráját, miszerint az Egyesült Királyságnak teljesen vissza kell kapnia az ellenőrzést a jogszolgáltatása felett, ezen belül a halászat felett is. Nem állta meg egy arrogáns megjegyzés nélkül. Úgy látja, hogy ha az Egyesült Királyság és az EU nem tud megállapodni a január 1-je után érvényes új kereskedelmi szabályokról, és ezért a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai lépnek életbe, az is több mint kielégítő megoldás lesz.