A levegőminőség védelmére vonatkozó határértékek megsértése az uniós jog alapján feljogosíthatja a károsultakat, hogy kártérítést kérjenek kormányuktól - állapította meg a főtanácsnok indítványában az MTI híre szerint. (A levegő minősége Magyarországon az egyik legrosszabb Európában, az Európai Bíróság 2021-ben egy ügyben el is marasztalta hazánkat - a szerk.)

Az indítvány előzménye, hogy egy párizsi lakos 21 millió euró kártérítést követelt a francia államtól, mivel állítása szerint a lakhelye környékén a növekvő légszennyezés károsította egészségét. A felperes arra hivatkozott, hogy ezért a francia állam a felelős, mivel nem biztosította a nitrogén-dioxidra vonatkozó határértékeket, amelyek az unió egész területén egységesen alkalmazandók. Az ügyet tárgyaló közigazgatási fellebbviteli bíróság az uniós bírósághoz fordult, hogy megállapítsa, milyen feltételek mellett követelhetnek az egyének kártérítést az államtól az uniós határértékek megsértésével okozott egészségkárosodásért.

Kapcsolódó

Az EU-bíróság már 2019-ben megállapította, hogy Franciaország 2010 óta folyamatosan túllépi a nitrogén-dioxid éves határértékét, továbbá a legfelsőbb közigazgatási bíróság tavaly rekordösszegű, 10 millió eurós bírságot szabott ki Emmanuel Macron elnök kormányzatára, amiért nem sikerült elfogadható szintre csökkenteni a légszennyezést.

Kokott főtanácsnok úgy véli, hogy a felperes esetében is fennáll állami felelősség, azonban a "közvetlen okozati összefüggést" a panaszos egészségkárodosodása és a túlzott légszennyezettség között nehéz lesz bizonyítani - írja az MTI.

"A tagállam bizonyíthatja, hogy a határértékek ilyen fokú túllépése akkor is bekövetkezett volna, ha időben olyan levegőminőségi terveket fogadott volna el, amelyek megfelelnek az uniós irányelv követelményeinek" - olvasható az indítványban.

A főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot, ugyanakkor a gyakorlat azt mutatja, hogy döntéshozatalkor a testület gyakran azonos álláspontra helyezkedik a főtanácsnokkal.

Károsabb a levegő, mint gondoltuk

A rossz levegőminőség jóval károsabb az emberekre az eddig feltételezettnél, ezért tovább szigorította tavaly a légszennyezettségi határértékre vonatkozó irányelveit az Egészségügyi Világszervezet (WHO). A szervezet egyik tanulmánya szerint a légszennyezettség növeli az asztma kialakulásának kockázatát és gyermekek esetében károsan hathat a tüdő fejlődésére. A rossz levegőminőség felnőtteknél szív-és érrendszeri problémákat, számos mentális betegségnél további kockázatokat okozhat.