Május 9-én hajnalban az Indiai-óceánba csapódtak a kínai Mennyei Harmónia elnevezésű leendő űrállomás főmodulját szállító Hosszú Menetelés 5B nevű, 30 méter hosszú, 21 tonnás rakéta maradványai. A becsapódásból eredő személyi sérülésről, kárról eddig nem érkezett híradás. Adódik azonban a kérdés, hogyan oszlik meg ilyenkor a kár miatti jogi felelősség? - írta Takács Enikő Dominika és Bernáth Lajos, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal munkatársa.

A nemzetközi űrjogot 4+1 nemzetközi szerződés szabályozza. Közülük a legismertebb az 1967-ben aláírt, keret jellegű Világűrszerződés, melyhez a legnagyobb űrhatalmak, így az USA, Oroszország és Kína is csatlakozott. További jelentős egyezmények az 1968-as Mentési Megállapodás, az 1972-es Felelősségi Egyezmény, valamint az 1974-es Regisztrációs Egyezmény. Megemlítendő még a Hold Egyezmény is, melyet azonban az űrhatalmak nem írtak alá.

Kapcsolódó

Kínáé a felelősség

A Világűrszerződés szerint a részes államok nemzetközi felelősséggel tartoznak a világűrben folytatott nemzeti tevékenységekért, függetlenül attól, hogy az adott tevékenységet kormányzati vagy nem kormányzati szervek végzik. Így azon állam, amelynek a területéről valamely objektumot a világűrbe felbocsátanak, felelősséggel tartozik azokért a károkért, amelyeket ezen objektum vagy annak alkatrészei más államnak, természetes vagy jogi személyek okoznak a Földön, a légtérben vagy a világűrben.

Így az általános szabályok értelmében a kínai rakéta esetében Kína tartozik felelősséggel az esetlegesen okozott károkért.

Mi a helyzet a Nemzetközi Űrállomással és a műholdakkal?

A Felelősségi Egyezmény alapján ha valamely felbocsátó állam űrobjektumában vagy ezen űrobjektum fedélzetén levő személyekben vagy javakban egy másik felbocsátó állam űrobjektuma kárt okoz, a károkozót akkor terheli felelősség, amennyiben a kár saját hibájából, vagy olyan személy hibájából következett be, akiért egyébként felelősséggel tartozik.

Így a kínai rakétának a Nemzetközi Űrállomással vagy egy műholddal történő ütközése esetén jó eséllyel megállapítható lett volna a kínai oldalon elkövetett hiba és így a kínai állam felelőssége, azaz a rakéta által okozott kárt meg kellett volna téríteni a károsultaknak.

És mi van az űrhulladékkal?

A Felelősségi Egyezmény szerint a felbocsátó állam teljes mértékben felelős, hogy kártalanítást fizessen azokért a károkért, amelyeket az űrobjektum a Föld felszínén (tehát akár az ott tartózkodó személyek, akár vagyontárgyak épségében), vagy repülésben levő légijárműben (például egy utasszállító repülőben) okozott.

Ha tehát valakinek a fűnyírójára esik egy űrrakétadarab, a teljes kárt érvényesíthetné a kínai állammal szemben. Ehhez kezdeményeznie kell, hogy Magyarország érvényesítse kártalanítási igényét Kínával szemben. A kínai állam ilyen esetben csak olyan mértékben mentesülne a felelősség alól, amennyiben bizonyítaná, hogy a kár részben vagy egészben Magyarország, vagy a fűnyíró tulajdonosának súlyos gondatlanságából, szándékos károkozásából, vagy mulasztásából ered.

A Felelősségi Egyezmény szerint a kártalanítás összegét úgy szükséges meghatározni, hogy az olyan helyzetbe hozza a károsultat, mintha a kár nem következett volna be.

Megtarthatjuk-e a kertünkbe hullott űrrakétát?

A Világűrszerződés ezt a kérdést is szabályozza, amikor kimondja:

a felbocsátott objektumok és alkatrészeik tulajdonjogát nem érinti az, hogy a világűrben vagy a Földön vannak, netán visszatértek-e.

Így hát kijelenthető, hogy nem tarthatjuk meg a kertünkbe hullott űrrakétát, sőt a Világűrszerződés, valamint a Mentési Megállapodás alapján a találót, illetve a találó államot visszaszolgáltatási kötelezettség terheli - derül ki a jogi összefoglalóból.