Az orosz nyersolaj és üzemanyagok jövőbeni vásárlásának lehetősége kritikus fontosságú a globális olajpiac számára, de egyben finanszírozza az ország ukrajnai invázióját is. Ezt a dilemmát az Európai Unió két részletben próbálja megoldani: egyrészről az év végétől embargó vonatkozik az orosz olajra és finomított termékekre, másrészt egy vevőkartell létrehozásával maximalizálnák azt az árat, amelyet a világon fizetni lehet az orosz exportért.

Bár az orosz gazdaságot teljesen nem lehetne leválasztani a világpiacokról – Kína és India már elkezdte jelentős, akár 30-35 százalékos lealkudott áron felvásárolni az orosz olajat –, de nem is igazán célja az EU-nak sem. Ha ugyanis a szállítások leállnak, az hatalmas mennyiségű kínálatot vonhat el a globális piacról, ami az olajárak meredek emelkedéséhez vezetne, miközben már a nyáron voltak rekordmagasságban is a Brent és a WTI ára (bár hétfőn pont beszakadtak a kurzusok). A cél így inkább az lett, hogy az orosz olaj árát leszállítsák, Európa ne vásároljon többet, így pedig megteremtve a párhuzamos piacokat.

Két pólus jönne létre: akik vesznek orosz Uralt, így lemondva a többi ország olajkínálatáról, valamint lenne egy olyan tömb is, amelyik kiszorulva azokról a piacokról, ahova a nyomott áru orosz olaj betört, a jelenleginél olcsóbban adhatná el termékeit. Ez már a gyakorlatban látszik is, mivel Kína rákapott a 30-35 dollárral is olcsóbb Uralra, Szaúd-Arábia, amely eddig a fő beszállítója volt az ázsiai országnak, most kénytelen Európában eladni a termékeit. Az orosz olajexport viszont így is folyamatosan csökken (már 15-20 százalék közötti a visszaesés), mert hiányzik a szállítókapacitás, hogy elérjék az ázsiai piacokat.

Tehát az alapelv az, hogy ha az orosz olajszállítmányokat Európában nem fogadják, akkor a fő hatás a kereskedelmi forgalom jelentős átrendeződése lehet, de a globális olajkínálat csak kisebb mértékben csökken majd.

Meglett a kiskapu az olajembargóban

Az Európai Unió júniusra nagy nehezen – két az Orbán Viktor vezette magyar kormány által bedobott vétó után – elfogadta az olajembargót. Az uniós szankciók pedig odavezettek, hogy a világ legnagyobb árutőzsdei kereskedőházai, amelyek évtizedeken át erős kapcsolatokat ápoltak Moszkvával, háttérbe vonultak az orosz piacokon.

Az unió viszont kiadta a szankciós szabályok egyértelműsítését, amely újra helyzetbe hozhatja a nyugati olajvásárlókat. A legnagyobb kereskedőházak többsége ezek után bizalmasan azt mondta a Bloombergnek, hogy továbbra is elkötelezettek az orosz olajüzletek visszaszorítása mellett, de ha lehet több Uralt venni, akkor fognak is.

Az Európai Unió a múlt hónapban fogadott el számos korrekciót, a kiskapu pedig ezekben van: az EU bevezetett egy olyan mentességet, amely lehetővé teszi a szankciókkal sújtott egyes szervezetekkel - köztük bankokkal és állami vállalatokkal, például a Rosznyeft PJSC-vel - folytatott tranzakciókat, amennyiben azok alapvető fontosságúnak minősülnek az EU-n kívüli harmadik országokba irányuló élelmiszer-, mezőgazdasági és olajszállítások szempontjából. A Rosznyeft Oroszország legnagyobb olajtermelője és hatalmas exportőre. A vállalat számos terminált is üzemeltet, és más cégek által használt kikötőkből is.

A változtatások célja, hogy elkerüljék az élelmiszer-ellátásban esetlegesen bekövetkező zavarokat, és elkerüljék azokat a helyzeteket, amikor a vállalatok és a kereskedők túlkompenzálnák a blokk szankcióinak alkalmazását.

Lehet üzletelni az oroszokkal, csak azért nem kéne

Ez azt jelenti, hogy a kereskedők mostantól üzletet köthetnek az orosz állami olajtársasággal, míg korábban nem tehették. Ez azonban nem old meg mindent. Továbbra is érvényben marad az a tilalom, hogy az európai piaci szereplők a világ bármely pontjára történő olajszállításhoz szükséges szolgáltatásokat – beleértve a biztosítást is – nyújtsanak, és ezt a múlt hónapban elfogadott szabályok nem írják felül.

Az EU által júniusban elfogadott hatodik szankciócsomag tartalmazza az EU-n belüli és az EU-n kívüli harmadik országokba irányuló olajszállításhoz kapcsolódó szolgáltatások, köztük a biztosítások tilalmát. A harmadik országokba irányuló szállításokra vonatkozó rendelkezés decemberben lép hatályba a nyersolajszállítmányok esetében, a finomított kőolajtermékek esetében pedig 2023 elején. 

A tilalom megtiltja az uniós gazdasági szereplőknek, hogy közvetlenül vagy közvetve technikai segítséget, közvetítői szolgáltatásokat vagy finanszírozást és pénzügyi támogatást nyújtsanak a szállításhoz kapcsolódóan, beleértve a hajóról hajóra történő átadást is. De az élelmiszerexport révén lehet trükközni.

Magyarország eleve kivételezett

Az intézkedéscsomag magában foglalja az orosz tengeri olaj EU-ba történő behozatalának tilalmát is, amely még az idén hatályba lép. Az embargó alól mentesül a tengerparttal nem rendelkező országokba – például Magyarországra – csővezetéken keresztül történő behozatal, valamint az Oroszországon áthaladó, de nem onnan származó olaj. Magyarország és más, a tilalom alól mentesülő országok nem értékesíthetik tovább a szállítmányokat. Itthon az is gondot jelent, hogy bár kőolaj érkezhet Oroszország felől a Barátság-vezetéken, de a százhalombattai Dunai Finomító jelenleg karbantartás miatt nem üzemel, tehát finomítani nem lehet az Ural típusú nyersolajat.

Ez azt jelenti, hogy egy nagy kereskedő elméletileg megszervezhet egy szállítmányt egy nem uniós országba, de ennek számos alapvető szempontját - biztosítás, közvetítés, finanszírozás - az uniós vállalatok nem tudják biztosítani. Ez a kereskedelem nagy részét megakasztja. De a lehetőség megvan, tehát elképzelhető, hogy talál valaki az EU-n kívüli viszontbiztosítót, aki szerződést köt egy papíron a harmadik világba élelmiszert szállító hajóra. Csak ehhez nem uniós közvetítő kell, valamint nem lehet az olajvásárlás finanszírozója sem uniós tagállam vagy vállalkozás. Ettől még egy sor kereskedő fantáziáját mozgatja, hogy a tilalmak bevezetésével is vegyen olcsó orosz olajat, majd valahogy továbbértékesítse.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!