Jurij Gagarin, a világ első űrhajósa 1961. április 12-én kerülte meg a Földet 108 perc alatt, amivel a hőstetten kívül, ami ma is összeforrasztja az oroszokat, egyedülálló PR-sikert hozott a Szovjetuniónak. Az oroszok többsége ma is azt hiszi, hogy nemzetük az űrkutatás vezető országa, nem véletlen, hogy az orosz koronavírus-oltást Szputnyiknak nevezték el arra utalva, hogy a Szovjetunió lőtte fel az első műholdat (szputnyikot) 1957-ben.

Bár Vlagyimir Putyin orosz államfő nem lelkes híve a bolygóközi utazásnak, pontosan tisztában van a Földet környező világűrben folyó katonai tevékenység jelentőségével és azzal, milyen előnyt jelent, ha egy állam képes önállóan eszközöket eljuttatni Föld körüli pályára vagy annál messzebb – kezdi elemzését a Gagarin-évforduló kapcsán Clara Ferreira Marques, a Bloomberg publicistája.

QP | Quality Placement

Oroszország azonban nem az az úttörő és szuperhatalom az űrkutatás területén, ami valaha volt. Mindenekelőtt az űripar is komolyan megszenvedi a Krím 2014-es annektálása miatt bevezetett nyugati gazdasági szankciókat, ám ha ez nem is lenne, komoly károkat okoz az ágazat bürokratikus, titokzatos irányítása. Oroszországban állami tulajdonú gazdasági szervezetek tevékenykednek az űriparban, hiányzik a magánvállalkozások részvétele, ami az USA-ban támasza a technológiai innovációnak. Eközben Kína, amely csak 1970-ben lőtte fel első saját műholdját, Mars-járót akar eljuttatni a vörös bolygóra a kommunista párt 1921-es alapításának 100 éves évfordulója alkalmából.

A Gagarin repülését kísérő nosztalgia érhető, hiszen ha kis előnyt szerzett is az első szovjet űrhajós Alan Sheparddal, amerikai versenytársával szemben, akinek fellövését technikai okokból elhalasztották, a Szovjetunió a hidegháború kellős közepén látványos technológiai és politikai sikert aratott. És az űrkutatásban Oroszország még mindig nehéz súlyú játékos, hiszen csak néhány ország tud embert juttatni a világűrbe. Az elmúlt évtizedben amerikai űrjármű híján az orosz Szojuzok fedélzetén jutottak fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az amerikai űrhajósok is.

Sok sebből vérzik

Az új generációs rakéták és űrkabinok fejlesztése azonban végeláthatatlanul csúszik. Kevés a kreatív elme, annál több a haszontalan pénzkidobás és volt néhány kínos kudarc. A leglátványosabb talán Fobosz-Grunt misszió volt, amellyel Oroszország visszatérhetett volna az interplanetáris űrkutatásba. Az űrhajó a Mars holdján tett volna kirándulást kutatási anyagokkal visszatérve, ám nem jutott túl a Föld körüli pályán. Ugyanebben az évben az amerikai NASA Curiosity Rovere sikeresen landolt a vörös bolygón.

Az egyik probléma a pénz. Hiába emelkedik rubelben számolva az űripar büdzséje, dollárban nem nő. Pavel Luzsin független elemző számítása szerint a kilövőállomásokra és a GLONASS műholdas helymeghatározó rendszerre 2020-ban 2,4 milliárd dollár körüli összeget költhettek, ami az amerikai valutában számolva kevesebb, mint fele a 2013-as hasonló költésnek. Az USA k korábban még a szovjet érában fejlesztett RD-180-as rakétahajtóműveket vásárolt, ami szép bevételt hozott, ám ennek az üzletnek vége. Ugyanez a helyzet az űrhajósok bérszállításával az ISS-re.

Kisiklott tervek

Az állami űrügynökség, a Roszkozmosz tisztában van vele, hogy újításokra van szükség, de a nagy tervek enyhén szólva göröngyös úton bukdácsolnak. A Vosztocsnij űrrepülőtér, amelyet a Távol-Keleten építenek, hogy csökkentsék a kiszolgáltatottságot a Kazahsztánban lévő Bajkonurnak, lassan készül, az újra és újra eltolt határidők állítólag Putyin elnököt is felbőszítették. A költségek elszálltak és korrupciós vádak lengik körül a projektet. Szakértők szerint a zord helyszín miatt a vészleszállások veszélyesek lehetnek.

Az Angara hordozórakéta-családot negyed százada fejlesztik, és a költségek kiürítik a kasszát. Az új ember szállítására alkalmas űrkabinról csak beszélnek. Márpedig mindezek nélkül az oroszok lemondhatnak arról, hogy elérjék a Holdat. Se híre, se hamva olyan újrafelhasználható szállítóeszköznek, amelyet gyorsan újra fel lehetne lőni. Egyelőre semmi jele annak, hogy a bürokratikus, átláthatatlan állami irányítást felválthatná egy hatékonyabb rendszer az orosz űriparban.