Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Még meg sem száradt a tinta az amerikai kormány elnevezése alapján inflációellenes, valójában sokkal inkább klímavédelmi törvényén, amely a következő tíz évben óriási állami támogatásokkal pörgetné fel az ország technológiai átállását a zöld gazdaságra, máris megérkezett az első figyelmeztetés Joe Biden elnök címére a USA nagyvállalatait képviselő szervezetektől a jogszabályban foglalt adóemelések miatt – derül ki a Financial Times tudósításából. A lobbisták úgy érezhetik hogy nem késő, mivel a törvényjavaslatot egyelőre a szenátus hagyta jóvá – kizárólag a kormánypárti, demokrata szenátorok és Kamala Harris alelnök szavazatával, 51-50 arányban –, a képviselőház, illetve az elnök pecsétje még hiányzik róla.

A cégek a szokásos érveléssel jönnek: ha nagyobb adót fizetnek, akkor kevesebb marad fejlesztésre, beruházásra, következésképpen nem tudnak munkahelyeket teremteni. A részvényeseknek jutó osztalék mérséklődését nem verik nagy dobra. Elsősorban az a 15 százalékos minimumadó fáj nekik, amelyet az évi több mint egymilliárd dollár nyereséget elérő vállalatoknak kellene fizetniük, mégpedig nem az adóhivatalnak benyújtott elszámolásuk, hanem tőzsdei pénzügyi jelentéseik alapján. Emellett további új közteher lenne a részvény-visszavásárlások után fizetendő egyszázalékos adó.

Mennyi lenne a befizetés?

A Center for American Progress kutatóintézet megszellőztette Thomas Barhold, az amerikai kongresszus adóügyi közös bizottsága kabinetfőnökének levelét, amely szerint a minimumadót 150 vállalat fizetné be és 2031-ig 313 milliárd dollár kiadást jelentene ezeknek a cégeknek. Solita Marcelli, az UBS Global Wealth Management vagyonkezelő cég illetékes szakértője nem lát nagy gondot az új adókban, amelyek szerinte csak egy százaléknyit faragnának le az S&P 500 tőzsdeindexben képviselt vállalatok egy részvényre eső nyereségéből.

A szenátusi szavazás előtt számos nagy amerikai vállalat, köztük a Ford, a Lyft, a Levi Strauss, a BP, a Shell, a Unilever és a Danone amerikai részlege jelezte, hogy támogatja a törvényjavaslatot, miután az amerikai gazdaság történelmi technológiai átállását szolgálja. Az új adóknak az a céljuk, hogy hozzájáruljanak az ehhez szükséges állami kiadásokhoz, azaz elkerüljék a költségvetési hiány elszállását.

Megmenti a bolygót?

A Financial Times szerkesztői, akikre általában a távolságtartás jellemző, a nagyvállalatok kétségeiről tudósító anyag mellett lelkendező szerkesztőségi cikkben méltatják a törvény jelentőségét. Szerintük ez az Egyesült Államok történetének eddigi lejelentősebb törvénybe foglalt válasza a klímaváltozás problémájára, ami egyben reményt ad arra, hogy a Föld bolygó túléli a klímaváltozást. Néhány kisebb jelentőségű részlet mellett, mint például, hogy az amerikai kormányt felhatalmazná, hogy tárgyaljon a receptre felírható gyógyszerek árának csökkentéséről, valójában a törvény zöldenergiára vonatkozó része a jelentős.

A brit üzleti lap sajtómunkásai szerint, ha átmegy a jogszabály a képviselőházon és az elnök aláírja, akkor ennek alapján Joe Bidennek helye lesz a történelemkönyvekben. A törvényjavaslat 369 milliárd dollár támogatást irányozna elő a következő tíz évben a klímaváltozás megelőzését és a tiszta energiaforrások bevezetését szolgáló fejlesztésekre. Az ipari fejlesztésektől a mezőgazdaság és a szegényebb régiók segítésén át a szén-dioxid kivonás támogatásáig sok mindenre lesz pénz. Becslések szerint ezek lehetővé tehetik, hogy az USA szén-dioxid-kibocsátása 2030-ra a 40 százalékkal kisebb legyen a 2005-ös szintnél. A csökkenő kibocsátás a karbonadó bevezetésével szembeni ellenállást is mérsékelné.

Mi szól ellene?

Ahogy minden közkiadásnál, ennél is lesznek veszteségek. A pénz egy része rossz kézbe kerül majd, egy másik részét olyan projektre fordítják, ami támogatás nélkül is megvalósult volna. Kérdés, hogy az elektromos autók gyártói, a GM vagy a Tesla tud-e olyan autókat gyártani, amelyekre igénybe lehet venni az adókedvezményeket, ám a brit üzleti lap szerkesztői szerint minden nehézség elviselhetőnek tűnik, amellett, hogy az óriási pénz - hasonlóan a Hold-utazás lehetőségét megteremtő Apolló-programhoz - rakéta fokozatra kapcsolhatja a technológia újításhoz szükséges fejlesztéseket.

További előnye lehet a törvény elfogadásának, hogy az USA jelezheti a világ többi országának a klímaváltozás mérséklésének sürgősségét. Kár, hogy a Tajvan körüli vita miatt Peking éppen megszakította az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat Washingtonnal. Jó hír viszont, hogy a berlini kormány a következő négy évben 177 milliárd eurót akar az energiahatékonyság és a zöldeleneriga további elterjesztésére fordítani.