A felelőtlen gyilkosság megnehezíti Joe Biden megválasztott amerikai elnöknek, hogy hivatalba lépése után újraindítsa a tárgyalásokat Iránnal a perzsa ország atomprogramjának és fegyverkezésének korlátozásáról, illetve arról, hogy legyen olyan kedves tartózkodni a szélsőséges milíciák támogatásától a közel keleten - írják a Financial Times szerkesztői abban a cikkükben, amelyben Moshen Fakhrizadeh likvidálásának következményeik elemzik. A legfőbb eredmény, hogy kiéleződtek az amúgy sem enyhe politikai feszültségek a Közel-Keleten.

Teherán természetesen Izraelt vádolja a merényletért, amit az utóbbi nem cáfol és nem erősít meg. Ez régi taktika, segíti összekuszálni a szálakat, illetve továbbépíteni az izraeli titkosszolgálat legendás hatékonyságáról szóló mítoszt. A brit üzleti lap szerint azonban aligha lenne más képes arra, hogy egy ilyen vakmerő akciót végrehajtson Iránban egy kiemelten fontos személy ellen. És az ismert Irán-faló és Izrael-barát Donald Trump regnálásának utolsó hónapjai jó esélyt adtak egy gyors csapásra.

Az ígéret

Biden ígérete az irániaknak úgy szól, hogy amennyiben visszatérnek a 2015-ben megkötött atomalkuban vállalt feltételekhez, akkor az akkori hathatalmi keretek között folytathatók a tárgyalások a jövőről. Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína, Németország és Oroszország abban állapodott meg, hogy a perzsa állam lelassítja és nemzetközi ellenőrzés alá helyezi atomprogramjának végrehajtását, cserébe feloldják a vele szembeni gazdasági blokádot.

Trump ezt felrúgta, mondván: bele kellett volna venni Irán rakétafegyver-programjának korlátozását is, továbbá a Közel-Keleten tevékenykedő szélsőséges síita milíciák támogatásának leállítását. Miután az elnök elvesztette a választást, a szakértők azt találgatják, hogy amíg még hivatalban van, katonai csapást rendel-e el iráni célpontok, első helyen az nukleáris kutatások központja ellen.

Nem jött be

A Trump-adminisztráció terve, hogy az alku egyoldalú felrúgásával és gazdasági blokáddal térdre kényszeríti a teheráni vezetést, nem jött be. Az iráni gazdaság ugyan mély recesszióba süllyedt, ám ezzel egyidejűleg a régió veszedelmesebbé vált, a teheráni kemény vonalas politikusok megerősödtek, az USA ottani szövetségesei - Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek - nehezebb helyzetbe kerültek. Irán felpörgette atomprogramját, és immáron 12-szer több dúsított uránnal rendelkezik, mint korábban.

A hathatalmi csoport európai tagjai elismerik, hogy a megállapodás messze volt a tökéletestől, de úgy látják az egyezkedés kínálkozik a legjobb esélynek a regionális fegyverkezési verseny megelőzésére és a további megállapodások megkötésére. A brit üzleti lap cikkírói szerint az EU joggal minősítette Fakhrizadeh meggyilkolását bűntettnek. Ennek alapján felerősíthetnék erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy eltereljék Teherán figyelmét a bosszúról, és ehelyett rávegyék a tárgyalások újrakezdésére.