Az amerikai diplomácia irányítója a közel-keleti béke megteremtésének lehetőségeiről és a térség biztonságpolitikai kihívásairól rendezett tanácskozáson szólalt fel. Nagyobb együttműködésre szólította fel a nemzetközi közösséget, mondván, hogy ez "a régi problémákra adandó friss megoldási javaslatokat" eredményezhet - írja az MTI.

Megoldásra váró problémaként az amerikai külügyminiszter a líbiai és a szíriai konfliktust, illetve a Katar és az Öböl-térség több állama közötti feszültséget nevezte meg. Külön kitért Iránra is, amellyel a Trump-kormányzatnak különösen feszült lett a viszonya azóta, hogy Washington 2018 tavaszán egyoldalúan kilépett a 2015-ben Teheránnal aláírt többhatalmi atomalkuból.

Kapcsolódó

"Amióta az Egyesült Államok bejelentette szándékát az iráni olajexport egészének nullára csökkentésére, az ajatollah másról sem beszél, mint zsarolási diplomáciáról" - fogalmazott Pompeo. Emlékeztetett arra, hogy Teherán - Washington álláspontja szerint - megsértette a 2015-ös atomalkuban foglaltakat, ballisztikus rakétákat bocsátott fel, továbbá tartályhajókat fogott el a Hormuzi-szorosban.

Az atomalku értelmében az ENSZ Irán ellen hozott fegyverembargója és az iráni Forradalmi Gárda al-Kudsz nevű különleges egységének parancsnoka, Kászim Szulejmáni elleni utazási tilalom jövőre jár le. Pompeo erre utalva közölte: az amerikai külügyminisztérium honlapján elhelyezett egy visszaszámláló órát, amely az említett korlátozások feloldásából hátralévő napokat mutatja.

Új zűrzavar jön?

"Így a nemzetközi közösség láthatja, hogy mennyi ideje van még Teheránnak egy új zűrzavar megteremtéséig, és közben kidolgozhatja azt is, hogy mit kell tenni ennek megelőzése érdekében" - hangoztatta Mike Pompeo.

Irán ENSZ-nagykövete nem hagyta válasz nélkül az amerikai külügyminiszter beszédét. Madzsid Takht Ravandzsi kijelentette: katonai jelenlétével éppen az Egyesült Államok kelt bizonytalanságot és instabilitást a régióban.

"Az amerikai fegyverzetek féktelen áramlása a térségbe lőporos hordóvá változtatta azt" - fogalmazott.

Az iráni tartályhajó esete

A BT-tanácskozás után Pompeo újságíróknak is nyilatkozott. Elsősorban a Gibraltárban öt hétig húzódó vita után - Washington kérése ellenére - szabadon engedett és már Görögország felé haladó iráni tartályhajóról faggatták.

"Egyértelműen megmondtuk, bárkit érintsen is, hogy aki segíti ezt a tankert, engedélyt ad a kikötésére, annak az Egyesült Államok szankcióival kell számolnia" - mondta az amerikai külügyek irányítója.

Mike Pompeo leszögezte: amennyiben a tartályhajó Szíriába igyekszik, az Egyesült Államok a szankciókkal összhangban mindent megtesz majd annak megakadályozására, hogy eljusson oda. Azt állította, hogy a tankerben található nyersolaj eladásából származó összeget az iráni Forradalmi Gárda elitegységei használnák fel.

A tartályhajó mintegy kétmillió hordónyi nyersolajat szállít.