Oroszország cselekedetei a szabályokon alapuló globális rend elfogadhatatlan mértékű megsértését jelentik és Ukrajnán messzemenően túlmutató gazdasági hatásai lesznek- hívta fel a figyelmet Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere a Kongresszus pénzügyi bizottsága előtti meghallgatásán a CNNMoney tudósítása szerint.

A háború és a nyugati országok arra adott válaszai, jórészt szankciók formájában már most is az egekbe lökték az élelmiszer- és energiaárakat és egye inkább félő, hogy gazdasági lassulást okoznaki világszerte. Az Egyesült Államokban az infláció már most 40 éve nem látott magasságba emelkedett.

Yellen biztosította  a bizottságot, hogy Oroszországot elszámoltatják brutális és ki nem provokált inváziója következményeivel. Tegnap Washington újabb szankciókat vetett ki orosz pénzintézetekre, a Sberbankra és az Alfa Bankra, valamint Vlagyimir Putyin elnök felnőtt lányaira is. Az újabb lépéseket az oroszok által korábban megszállt ukrán városban elkövetett potenciális háborús bűnökről, ártatlan civilek feltételezhető lemészárlásáról készült fotók napvilágra kerülése nyomán hozta az amerikai kormány.

Nagy az orosz függés

A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok európai partnerei erősen függenek az orosz energiaexporttól, s ez korlátozza a nyugat lehetséges válaszlépéseinek körét. Az Egyesült Államok úgy próbálja a lehető legnagyobb fájdalmat okozni a szankciókon keresztül Oroszországnak, hogy közben megpróbálja a lehető legnagyobb mértékben megkímélni a szövetségeseit.

Ha teljes embargót vezetnének be az orosz energiahordozókra, akkor az egekbe emelkednének az árak. Németországot szó szerint kinn maradna a hidegben, ha leállítanák az orosz gázimportot (ez egy angol szójáték, ami azt jelenti, hogy mellőzik, nem veszik figyelembe - a szerk) - mondta a pénzügyér.

Ráadásul a válság tovagyűrűző hatásai egy sor országot világszerte nehéz helyzetbe hoznak, amelyek éppen most lábalnak ki a Covid-19-es járvány okozta megpróbáltatásokból és már így is magasabb adósságszolgálattal kell szembenézzenek. Szerinte fokozott azon országok törékenysége, amelyek túlságosan is egy forrásból szerzik be az energiahordozókat és túlságosan függenek egy kereskedelmi partnertől.

Az orosz invázió ezenkívül megzavarta az élelmiszerek áramlását világszerte több millió ember számára és hatalmas áremelkedést generált - mondta Yellen. E két ország ugyanis a világ gabonaexportjának egyharmadáért felelős. Ezért az amerikai kormány kéri majd a különböző fejlesztési bankokat, hogy erősítsék az élelmiszer segélyezési programokat a törékenyebb országok részére.

Az Egyesült Államok sem kerülheti el

Azonban nemcsak a törékenyebb országokat, de magának az Egyesült Államoknak a gazdaságát is elérhetik a háború okozta hullámok. A nagy Wall Street-i befektetési bankok közül elsőként a Deutsche Bank elemzői arra hívták fel a figyelmet, hogy elég nagy esélye van idén az amerikai gazdaságban a recesszió kialakulásának.  Bár ez nem közvetlenül a háború hatása lesz, hanem inkább az emelkedő inflációra adott válasznak, a Federal Reserve ugyanis erre válaszul várhatóan olyan erősen szigorít majd, hogy az véget vet a két éve indult gazdasági fellendülésnek.

Korábban a Fed az áremelkedést még átmenetinek kommunikálta, azonban ez a remény szertefoszlott a háború hatásai miatt - hívta fel a figyelmet Matthew Luzzetti  a bank vezető közgazdásza. Szerinte egyértelművé vált, hogy az árstabilitást most már csak egy erőteljesen restriktív monetáris politikával lehet elérni, amely kellőképpen visszafogja a fogyasztói keresletet. Más szóval: nem elég, ha a Fed csak rálép egyszerűen a fékre, hanem valóban le is kell lassítania az amerikai gazdaságot.

Nem tehet mást, szigorít a Fed az infláció miatt

Hogy erre mennyire hajlik a Fed, arra Leal Brainard Fed-kormányzó keddi szavai is utalnak, aki szerint a jegybanknak gyorsan kell csökkentenie mérlegfőösszegét és módszeresen emelnie kell a kamatokat, hogy lehűtse az inflációt. A Deutsche Bank elemzői az idei negyedik, illetve a jövő év első negyedévét tekintették a gazdasági visszaesés valószínű idejének, azonban szerencsére csak mérsékeltebb recesszióra látnak esélyt.

Úgy vélik a munkanélküliség csúcsát eközben valahol 5 százalék felett érheti el, míg 2020-ban 14,7 százalék, 2009-ben pedig 10 százalékos volt ez az érték. Ez viszont és a gazdasági visszaesés úgy vélik segíthet abban, hogy 2024 végéig az infláció visszatérjen a normális szintre.

Persze nem csak a Deutsche Bank elemzői látják a veszélyt. Jamie Dimon, a JPMorgan vezérigazgatója részvényeseknek írott hétfői levelében szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdasági visszaesésnek megnőttek az esélyei az ukrajnai háború miatt. Ő az 1973-as iráni olajembargóra emlékeztetett, ami szintén az energiaárak megugrását okozta és a globális gazdaság visszaeséséhez vezetett. Nem beszélve arról, hogy az amerikai hozamgörbe ismét lassan inverzzé válik, ami ugyan jelenleg technikai okokra vezethető vissza, azonban az elmúlt évtizedekben elég jól megjósolta, mikor süllyed recesszióba az amerikai gazdaság.