Az ukrajnai háború számos emberi jogi bűncselekmény elkövetéséhez vezetett már eddig is. Több jelentés készült az ukrán, de még sokkal több az orosz bűnökről. A felelősök száma távolról sem egyenlő a konfliktus két oldalán: az Egyesült Államok globális bűnügyi igazságszolgáltatásának (GCJ) különleges megbízatású nagykövete, Beth Van Schaack szerint az orosz bűnök mellett gyakorlatilag semmisnek látszanak azok, amelyekkel Ukrajnát vádolják.

Ugyan a háborús bűnök nem ismernek nemzetiséget, és így az ukránok sincsenek mentesítve az esetleges túlkapások után járó büntetések alól, az mindig is egyértelmű volt, hogy ki az elkövető, és most már a bizonyítékok is szépen gyűlnek a rendszerszintűként leírható orosz bűnelkövetésekre.

Ez jól látható a két fél attitűdjében is, hiszen míg az ukránok kivizsgálást, és szükség esetén arányos büntetés kiszabását ígérik, addig az orosz hadvezetés és bíróságok nem szabadulnak a propaganda elvárásaitól, és folyamatosan tagadják, vagy ködösítik a sok esetben már tényszerűen bizonyítható vádakat.

Bejáratott rendszer

A legnagyobb figyelmet kapó bucsai mészárláson, a fosztogatásokon, a nők, férfiak, lányok és fiúk ellen elkövetett szexuális erőszakon túl, mostanra kimutathatóvá vált az orosz kegyetlenkedések rendszerszintűsége Beth Van Schaack beszámolója szerint. Mint ismertette, ahonnan csak visszavonulásra kényszerült a megszálló hadsereg, mindenhol a civilek felülről irányított szűrését igazoló körülményekkel találkoztak.

Ezeknek a előre eltervezett forgatókönyv alapján folyó biztonsági szűrésnek három végkimenetele lehetett az helyi lakosok számára:

  1. átmennek rajta és maradhatnak orosz felügyelet alatt,
  2. átmennek rajta, majd valamilyen céllal Oroszországba deportálják őket,
  3. kockázati tényezőként jelölik meg őket, és a fogságban embertelen bánásmód, kínzás, továbbá sok esetben kivégzés vár rájuk.

Ezt a folyamatot semmiképp sem egy-egy osztag elképzelései alapján hajtják végre, és még a gondatlanságból ellenőrzés nélkül történt háborús bűnök is a katonai feletteseket terhelik, így nem kizárt, hogy az igazságszolgáltatás keze egyszer még Vlagyimir Putyin orosz elnököt is elérheti.

Persze, hogy hol ki szolgáltathat igazságot az nem ilyen egyszerű. Az amerikai bíróságok például csak az állampolgárai által illetve azok ellen elkövetett háborús bűnök felett mondhat ítéletet, így a legtöbb esetet feltehetően Ukrajnában fogják elbírálni, ahol viszont nincsenek kiterjedt emberi jogi szabályozások, így bizonyára a hágai Nemzetközi Bíróság is részt fog venni a felelősök elszámoltatásában.

Van Schaack a háború február 24-i kirobbanása után nem sokkal, március 17-én lett megbízva a különleges megbízatású nagyköveti szerepkörrel, így azóta is az ukrajnai történések töltik ki munkájának nagy részét.

Arányos bánásmód

Ennek részeként többek között egyetemekkel is együttműködnek, hogy nyílt források alapján már most el tudják kezdeni a munkát, illetve, hogy az ukrán bíróságoknak megfelelő szakértői tanácsadást tudjanak nyújtani a háborús bűnök elbírálásának ügyében.

Újságírói kérdésre Van Schaack azt is elmondta, hogy attól, hogy Putyin „különleges katonai beavatkozásnak” nevezi a háborúját, az ukránok által elkapott oroszok még hadifoglyoknak számítanak, így a túlkapó bánásmód velük szemben sem tolerálható. Fair körülmények között kell őket fogva tartani, és arányos ítéletet kiszabni rájuk, ha eljön az ideje.

Szerinte az orosz agresszió és kegyetlenkedés egyértelműen a 20. század „Nürnberg-pillanatát” hozza majd el, de ehhez az is kell, hogy az emberek ne fáradjanak bele Ukrajna támogatásába, ne tévesszék szem elől ki a felelős a háború következtében elhunyt sok ezer civil életéért.