Az uniós intézkedés alapján azoknak a gyártócégeknek, amelyekkel az EU oltóanyag-vásárlási szerződést kötött, be kell jelenteniük, ha az Európai Unió területén gyártott vakcináikat nem uniós országokba kívánják exportálni, és ennek engedélyezéséről a tagállami hatóságokat illeti meg a döntés joga.

Ennek előzményeként a két legnagyobb gyártó, az AstraZeneca és a Pfizer is azt közölte, hogy gyártási problémák miatt késhet az EU-val kötött vakcinaszállítási megállapodások teljesítése az első negyedévben.

Az intézkedés hatálya kiterjed Észak-Írországra is, jóllehet a brit EU-tagság megszűnésének (brexit) feltételeit szabályozó megállapodás az unióból Észak-Írországba irányuló árukivitelt mentesíti az exportellenőrzés alól. A brexit-megállapodáshoz csatolt észak-írországi protokoll alapelvei szerint Észak-Írország harmonizált viszonyrendszerben maradt az Európai Unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes - főleg áruforgalmi - szabályozási elemeivel, és bár továbbra is az Egyesült Királyság vámuniós rendszerének tagja, de ezzel együtt az Európai Unió egységes belső piacának egyik áruforgalmi beléptető pontjaként is funkcionál.

Ennek elsődleges célja az, hogy Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán - ahol az észak-írországi rendezési folyamat egyik legfontosabb vívmányaként hosszú évek óta semmiféle ellenőrzés nincs - ne kelljen újból fizikai határellenőrzést meghonosítani, annak ellenére sem, hogy a brexit óta ez az Egyesült Királyság és az EU egyetlen szárazföldi vámhatára.

Az Európai Bizottság azonban pénteken, a vakcinaexport-ellenőrzésről szóló határozatában életbe léptette az észak-írországi protokoll 16. cikkét, amely kivételes helyzetekben felülírhatja a protokoll előírásait, és ennek értelmében Észak-Írországra is kiterjesztette az oltóanyag kivitelének ellenőrzését.

A londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője péntek este közölte: a brit kormány sürgős magyarázatot kér az Európai Bizottságtól az Észak-Írországba irányuló oltóanyag-kivitelről elhangzott uniós bejelentésekről és az EU ezzel kapcsolatos további szándékairól.

Boris Johnson brit miniszterelnök a Downing Street közleménye szerint személyesen is magyarázatot kért az EU-tól az intézkedésre. Johnson péntek este telefonon beszélt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével és kifejezésre juttatta komoly aggályait a uniós lépéssel kapcsolatban.

Arlene Foster észak-írországi miniszterelnök péntek esti nyilatkozatában "hihetetlenül ellenséges lépésnek" nevezte az Európai Bizottság döntését, és kijelentette: az intézkedéssel éppen az EU teremtette meg Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán a fizikai ellenőrzés újbóli bevezetésének feltételeit.