A vizsgálatok mellett szükség van egy tervre is, amely alapján tőkeemelést kényszerítenének ki azoktól a bankoktól, ahol ez szükséges, akár piaci, akár kormányzati forrásokból. Ez volt az alapja az amerikai vizsgálatoknak is, ahol 10 banknál 75 milliárd dolláros tőkeemelés történt. Kérdés azonban, hogy a kisebb európai országok, amelyeknek megvannak a saját pénzügyi problémái ki tudják-e érdemben elégíteni a bankok tőkeéhségét.
Kérdés az is, ki végzi majd el a teszteket. Az ECB-nek lehet szerepe benne, de a valódi munkát a nemzeti banki szabályozó testületeknek kellene elvégezni. A nagyobb gond azonban, hogy mekkora stresszt jelentene a vizsgálatok bevetése. Európában ugyanis nagy gondot jelent a szuverén kockázat. Ezért valószínűleg politikailag lehetetlen, hogy olya országokban vizsgálják meg a bankokat, mint Görögország vagy Portugália. De a szuverén fizetésképtelenséget illetően a francia és német bankok is ingatagok lehetnek.
Ebben rejlik az igazi dilemma. Ahhoz, hogy megnyugtassák a befektetőket a bankok egészséges működéséről, az európai országoknak először meg kell győzni a piacokat, hogy ők maguk is "egészségesek". És ahogy a nemrégiben létrehozott 1000 milliárd dolláros támogatási alap is mutatja, néhányat országot már most kockázat vagy bukás fenyeget.