A román kormány úgy véli, hogy ha az Európai Unió elindulna a többsebességes modell megvalósítása felé, azzal növelné a belső feszültségeit - derült ki Teodor Melescanu külügyminiszter szavaiból. A politikus a Reutersnek nyilatkozott. Az EU koncentrikus körökre osztásának elképzelése a gazdagabb tagországok körében népszerű.

A korábbról ismert ötlet körüli vita azt követően erősödött fel, hogy Nagy-Britannia népének többsége a brexit mellett döntött, ugyanis a londoni kormányok különállási törekvései miatt korábban nem sok esélye volt a többsebességes európai rendszer bevezetésének.

QP | Quality Placement

A kelet-közép-európai volt szocialista országok azonban elutasítják ezt a lehetőséget - a varsói és a budapesti vezetés világossá tette, hogy nem szeretne belső és külső kört. Melescanu csatlakozott ehhez, mondván: Bukarest szerint jobbak a jelenlegi működési keretek, amelyek lehetővé teszik az ad hoc mélyebb együttműködést bizonyos területeken.

Ne essünk túlzásokba!

A külügyminiszter azt is világossá tette, hogy kormánya nem tartja szükségesnek új mechanizmusok kialakítását a Lengyelországgal és Magyarországgal kapcsolatos vitás ügyek rendezésével kapcsolatban. Az EU a jog uralmának biztosítását kéri számon ezen a két tagállamán. A román álláspont szerint az uniónak minden államát azonos mércével kell mérnie és megvannak azok a mechanizmusok, amelyekkel ellenőrizheti a jog uralmának érvényesülését.

Az EU Romániában és Bulgáriában is vizsgálja a jogrendszer működését 2007, a két ország csatlakozása óta. Bukarest az elmúlt években keményen fellépett a magas szintű korrupció ellen, és Melescanu abban bízik, hogy jövőre lezárhatják ezt a monitorozást. Szeretnének túl lenni rajta 2019. január 1-jéig, amikor Románia fél évre átveszi az EU soros elnöki tisztségének ellátását.

Sok apró cél

A román külügyminiszter azt is elmondta a Reutersnek, hogy kormánya szeretné szorosabbra vonni kapcsolatait a Visegrádi 4-ekkel. Fontosnak tartják a keleti partnerség programot, amely Moldova, Grúzia és Ukrajna közeledését segíti az unióhoz, illetve azt szeretnék, hogy ha a független Nagy-Britannia a lehető legszorosabb kapcsolatokat alakítaná ki az EU-val.

Bukarest együtt dolgozik az olasz kormánnyal azon, hogy megtalálják a módját a kieső brit befizetés pótlásának. Az egyik lehetőségnek azt látják, hogy az áfabevételekből csoportosítsanak át összegeket az uniós büdzsébe.

Románia támogatja Szerbia uniós csatlakozását és fontosnak tartja, hogy a közösség ne mondjon le Törökország bevonásáról. Az utóbbi ország kiemelkedő szerepet játszik a Fekete-tenger környékének biztonsági rendszerében. Melescanu szerint a törökök uniós közeledésével kapcsolatos tárgyalások hozzájárulnak az ottani belső politikai intézményrendszer kedvező változásához is.