Amikor Sabine Lautenschlaegert,a Bundesbank elnökhelyettesét megkérdezték, hogy szerinte milyen képességekkel kell rendelkeznie az Európai Központi Bankon belül megalakuló új, uniós szintű bankfelügyelet vezetőjének, akkor gyakorlatilag egy szuperember jellemzőit sorolta fel. A lista első helyén az állt, hogy az illetőnek hosszú évek alatt felhalmozott bankfelügyeleti tapasztalatokkal kell rendelkeznie.

Emellett alaposan ismernie kell a nemzetközi pénzügy szabályokat és jártasnak kell lennie azokban a nemzetközi egyeztetésekben, amelyek a pénzügy szektor általános szabályait kialakító bázeli bizottságban, illetve az Európai Bankfelügyeleti Hatóságban (EBA) folynak. Kiterjedt kapcsolatokkal kell rendelkeznie az európai, egyesült államokbeli és ázsiai pénzügyi felügyeletek irányítónak körében, végül nem árt, ha kiváló állóképességgel rendelkezik, csapatjátékos és rendkívül intelligens.

Kapcsolódó

Rá szabták

Akármilyen kemény feltételeket tartalmaz is a felsorolás, olyan, mintha Nouy asszony szakmai életrajza lenne - állapítja meg a CNBC az új vezetőt bemutató cikkében. A 63 éves Nouy - házas, két felnőtt gyereke van - Rennes-ben született. Két párizsi elitiskolában diplomázott, majd 1974-ben a jegybanknál helyezkedett el, ahol egyik feladata a Franciaországban tevékenykedő külföldi bankok felügyelete volt.

Miután hazájában elakadt karrierje, külföldön, a jegybankok jegybankjának is tartott Bázeli Nemzetközi Elszámolóháznál próbált szerencsét, majd 1998-ban a Bázeli Bizottság főtitkára lett. Ottani kollégáit meglepte, milyen gyorsan képes jól megalapozott döntésekre jutni. Sokan kemények, nyersnek, kőszívűnek jellemzik, aki körül két fokkal lehűl a levegő, ha belép egy szobába. Mások szerint rámenős, ám anélkül, hogy ezzel másokat megbántana, és ha az előrelépéshez ehhez van szükség, elő tudja venni franciás báját.

Az elmúlt évtizedet ismét jórészt a francia jegybankban töltötte, 2006 és 2008 között az európai bankfelügyeletek bizottságának elnöke volt. Ez a szervezet alakult át később az EBA-vá. Egyetlen hiányosságának azt tartják, hogy soha nem dolgozott a magánszférában.

Brutális menetrend

Az európai felügyeletnek egy év múlva kell elindulnia, ami nem kis kihívások elé állítja az új vezetőt. Mindenekelőtt le kell zavarnia a bankszektor stressztesztjét, amelynek eredménye alapján megállapítják azt a kiindulópontot, amelyen átveszik a 130 legnagyobb pénzintézet ellenőrzését. Ezt a feladatot a a nemzeti hatóságokkal együttműködve látják majd el.

Összesen több mint hatezer bank szabályszerű működéséért fog részeleges felelősséget vállalni az új felügyelet. Mindehhez ezer felügyelőt vehetnek fel, akik munkáját komoly háttérapparátus segíti majd. Végül a következő 12 hónapban kell dolgozniuk az új intézmény működési rendjét is.

Se túl kemény, se túl puha

Az első nagy kérdés minden bizonnyal az lesz, mi történik azokkal a bankokkal, amelyek elbuknak a stresszteszten. Az európai vezetők az év végéig adtak időt maguknak arra, hogy megszabják a bajba kerülő európai pénzintézetek rendbe tételének mechanizmusát. Ha ezzel nem végeznek, akkor a ismét az egyes tagállamok nyakába szakadhat a feladat megoldása.

Sajátos feladatot jelent magának a tesztnek a "belövése". Ha túl keményre sikerül, akkor sok bank elbukhat rajta, ami válságba taszíthatja az európai pénzügyi rendszert. Ha viszont túl puha lesz, akkor a piaci szereplők nem fogadják el hitelesnek, ami a bizalmatlanság fennmaradásához, a hitelezés további akadozásához vezethet.