A görög politikai pártok hétfőn megkezdték a kormányalakítási tárgyalásokat, ami azonban kilátástalannak látszik, miután nincs esély értelmes többség kialakítására. Az országot 1974, a diktatúra bukása óta felváltva vezető szocialista Paszok, illetve konzervatív Új Demokrácia együtt sem érte el a szavazatok egyharmadát, így a kormányképességet segítő szabály ellenére - amely automatikusan plusz 50 képviselői helyet ad a győztesnek a 300 fős parlamentben - csak 149 mandátummal rendelkeznek. Ez a két párt támogatja az EU és az IMF 130 milliárd eurós segélycsomagjáért cserébe vállalt szigorú gazdaságpolitikát, a parlamentbe jutott összes többi politikai erő a megszorítások elvetésével kampányolt, így gyakorlatilag a választás másnapján kellene megszegniük ígéreteiket, ha összeállnának a novemberben felállt technokrata kormányt támogató két nagy párttal - derül ki a Wall Street Journal (WSJ) összefoglalójából.

Elutasították a "megszorítások barbarizmusát"

QP | Quality Placement

A menetrend szerint először a szavazatok közel 19 százalékának megszerzésével első helyen végzett Új Demokrácia vezetője, Antonisz Szamarasz kap megbízást a kormányalakításra Karolosz Papouliasz államfőtől. Ha három napon belül nem jár sikerrel, akkor a radikális baloldali pártok összefogásával létrejött, 17 százalékkal a második helyen végzett Syriza első embere, a 37 éves Alexis Tsziprasz próbálkozhat, majd a 13 százalékkal harmadikként befutó Paszok vezérén, Evangelosz Venizeloszon lesz a sor.

Ha háromszor három nap után sincs esély a kormányalakításra, akkor az államfő összehívja a parlamentbe jutott pártok vezetőit, hogy kinyilvánítsák: látnak-e esélyt erre vagy sem. Ha nem, akkor ügyvezető kormányt alakítanak azzal a feladattal, hogy készítse elő a minél előbb tartandó új választásokat - írta a Bloomberg.

Szamarasz a választások után kénytelen volt elismerni, hogy erős mandátumot kért ugyan a választóktól, ám ezt elutasították. Ennek ellenére kísérletet tesz a "nemzeti megmentés" kormányának megalakítására - szögezte le -, amely az eurózónában tartja Görögországot. Pártjának egyetlen reális szövetségese azonban a Paszok.

Ezt erősítette meg Fotisz Kuvelisz, a demokratikus baloldaliak pártjának vezetője is, aki deklarálta a Reuters szerint, hogy nem csatlakozik az EU/IMF-csomagot támogató két történelmi párthoz. A mérsékelt baloldali párt 6,1 százalékot szerzett a vasárnapi választásokon és a két történelmi párt számára a legnagyobb reményt adhatta volna arra, hogy koalíciót alkossanak az öt EU/IMF-programot elutasító párttal szemben.

A Syriza vezetője úgy értelmezi a megszerzett második helyet, hogy a választók felhatalmazták a segélyprogram teljes újratárgyalására. Sőt - célozva a francia elnökválasztás eredményére - úgy fogalmaz, hogy "az európaiakra a továbbiakban nem lehet rákényszeríteni a megszorítások barbarizmusát".

Nem kötelező eurótagországnak lenni

Szövetségest azonban Tsziprasz sem találhat, jellemző, hogy 8,5 százalékot elért kommunista párt eleve elutasította az összefogást a radikális baloldaliak kolaíciójával. Nyilvánvalóan ugyanez a helyzet az Arany Hajnal bevándorlóellenes, szélsőséges jobboldali párttal is, amely a szavazatok hét százalékát szerezte meg. Akkor sem jutnának sokra azonban, ha sikerülne összehozni egy az EU-IMF segítséget elutasító koalíciót, ugyanis nem számíthatnak a feltételek felpuhítására.

Werner Faymann osztrák kancellár az első jelentős európai vezetőként már tegnap hajnalban felújította a vitát Görögország eurótagságáról. Minden ország eldöntheti, hogy elhagyja-e az eurózónát - mondta az ORF rádiótársaságnak nyilatkozva. Pontosan tudjuk, hogy ez mivel jár - ezt a görögöknek is át kell gondolniuk.

Az európai mentőalap, az EFSF főigazgatója is megszólalt hétfőn  azt hangsúlyozva, hogy nemcsak Görögország számára járna katasztrófális következményekkel az euróövezet elhagyása, hanem a bankok és a hitelezők számára is.

Nem sok jóra számíthatnak az athéni politikusok az Európai Bizottságtól és a Nemzetközi Valutaalaptól sem. A két szervezet tisztviselői a WSJ tudósítása szerint már vasárnap világosan jelezték, hogy Görögországnak pontosan tartania kell magát az EU/IMF segélycsomag minden feltételéhez. A program végrehajtása egyirányú utca Athén számára - mondta ez uniós illetékes.

A feltételek újratárgyalása nagyon-nagyon szűk határok között lehetséges. Az EU és az IMF ragaszkodik ahhoz, hogy a görögök júniusra álljanak elő azzal, hogyan takarítanak meg a 2013-ban és 2014-ben 11,5 milliárd eurót a költségvetésben. A trojka pedig csak azt követően tér vissza, hogy előkészítse a következő részlet átutalását, miután feláll az új kormány és vállalja az eddig is ismert feltételeket.

Róka fogta csuka, csupa fogta róka

Árnyaltabbá teszi a képet ugyanakkor, hogy mostanra a nemzetközi közösség vált Görögország legnagyobb hitelezőjévé. Az ország 266 milliárd euró adósságából 194 milliárdot - a teljes összeg 73 százalékát - az Európai Központi Bank, illetve a kedvezményes hitelt adó európai kormányok csoportja és a Valutaalap nyújtja. Az első segélycsomag elfogadása, 2010 májusa előtt a teljes 310 milliárd eurós görög tartozást magánhitelezők fedezték - idézte az athéni adósságkezelő központ adatait a Bloomberg. Ez azt jelenti, hogy az EU/IMF párosnak sincs más lehetősége, mint hogy valamilyen módon megpróbálja biztosítani Görögország fizetőképességét.

A legfelelőtlenebb lépés az lenne, ha új választásokat írnának ki - mondta a WSJ-nek Iliasz Nikolapulosz, az Athéni Egyetem politikatudomány tanszékének professzora. A végeredmény az lenne, hogy a megszorításokat ellenző pártok még nagyobb támogatást szereznének, ami tovább bonyolítaná a helyzetet, miközben Görögország helye az eurózónában már enélkül is kétséges. A Citigroup elemzői szerint az ország kilépésének esélye 75 százalékra nőtt a vasárnapi szavazás után az azt megelőző 50 százalékról.

 

Választási eredmény
Szavazati arány (%)Képviselői helyek száma*
Új Demokrácia18,9108
Syriza16,852
Pasok13,241
Görög Kommunista Párt8,526
Arany Hajnal6,921
*a 300 fős parlamentben, a maradék helyeken a háromszázalékos bejutási küszöböt elérő kis pártok osztoznak
Forrás: Bloomberg, Wall Street Journal