Tovább folytatódott 2017-ben az évekkel korábban kezdődött ukrajnai és szíriai polgárháború, mindkét esetben erős külföldi beavatkozással, és felizzott Észak-Korea, illetve az Egyesült Államok parázsló konfliktusa. A szakértők azon studíroznak, hogyan alakulhat az előbbi kettő, illetve hogy kitörhet-e az újabb koreai háború - derül ki a Newsweek cikkéből.

Ukrajna

Az ukrán hadsereg és az ország délkeleti részét elfoglaló, orosz támogatást élvező szeparatisták háborúja 2014-ben kezdődött, nem sokkal azt követően, hogy Oroszország elvette Ukrajnától a Krím félszigetet. Becslések szerint eddig tízezren haltak meg a konfliktusban, közülük 2500 civil. Eközben 1,6 millió embernek kellett elhagynia a lakóhelyét.

Az oroszbarát "népköztársaságokat" és Ukrajna ukrán kézen maradt területét elválasztó 350 kilométer hosszú frontvonal a világ leginkább elaknásított területei közé tartozik. A háború első kilenc hónapjában 103 embert öltek meg a felrobbant aknák. A háborúról az elmúlt két évben elvonta a figyelmet az európai bevándorlási válság, a szíriai konfliktus, a brexit és Donald Trump amerikai elnökké választása.

Nem csillapodott

Az összecsapások azonban nem csillapodtak - mondta a Newsweeknek John E. Herbst, az USA korábbi kijevi nagykövete. Nem volt olyan nap 2014 áprilisa óta, hogy legalább egyszer ne sértették volna meg a tűzszünetet. Szemben Vlagyimir Putyin állításával, miszerint nincsenek orosz egységek Ukrajnában, Herbst állítja, hogy több ezer orosz katona lehet ott.

A "népköztársaságok" lakói nem lázadnak a szeparatisták uralma ellen, miközben az ukránok úgy gondolják, hogy az oroszok elvették az országuk egy részét, és vissza akarják azt kapni. Az ukrán hadsereg strapabíróbbnak bizonyult annál, amire az oroszok számítottak, ezért Moszkva nem akarja kiterjeszteni a háborút, sőt hosszabb távon Putyinra egyre nagyobb nyomást gyakorol az orosz közvélemény annak érdekében, hogy vonja vissza az orosz katonákat a véres és értelmetlen konfliktusból.

Szíria

Akárcsak Ukrajnában, Szíriában is csak látszólag dúl polgárháború. Az egyik oldalon saját népe ellen elkövetett tömeggyilkosságokkal vádolt Bassár el-Aszad elnök hívei, másikon az Aszad-rezsim ellenzéke harcol. Oroszország és Irán mélyen belefolyt a konfliktusba az előbbi oldalán, miközben a káoszból egy időre kiemelkedett a külföldi önkéntesekkel felhizlalt Iszlám Állam terrorszervezet.

A konfliktusban 2011-es kirobbanása óta az ENSZ adatai szerint 400 ezer ember vesztette életét. Szíria a világ legnagyobb menekültkibocsátó országa - jelenleg 5,4 millió szíriai él menekültként valahol. A 2018-as kilátások rosszak.

Nincs megoldás

Az Iszlám Állam elvesztette ugyan területeit, de képes lázadásokat kirobbantani, az Al Kaidának magánhadserege van Nyugat-Szíriában, és újra akarja kezdeni a harcot a városokban az ország keleti részén, ahol korábban erős volt. Aszad - amely valójában csak e két támogatójának köszönheti, hogy nem bukott még el - vissza akarja szerezni az egész ország feletti uralmat.

Nem indult olyan katonai offenzíva és nem kezdődött diplomáciai folyamat sem, amely a helyzet rendezését ígérné. Az orosz-iráni közvetítésével folyó tárgyalások célja Aszad hatalmának legitimálása. Az USA szerepe kérdéses: segített az Iszlám Állam legyőzésében, de nincs terve arra, hogyan használja ki ezt a sikert, ami azzal járhat, hogy nem tudja stabilizálni befolyását a háborús térségben.

Észak-Korea

Észak-Korea atomrobbantásaival és rakétakísérleteivel, illetve Kim Dzsongun diktátor és Donald Trump amerikai elnök egymásnak címzett háborús fenyegetéseivel tele volt a világsajtó az elmúlt hónapokban. Az USA és az ENSZ kőkemény szankciókat vezetett be a sztálinista rezsimmel szemben, egy amerikai szenátor december közepén 30 százalékra adta a háború esélyét.

Nem hiszen, hogy 2018-ban háború robban ki Észak-Korea és az USA között, de nem is zárom ki ezt, mivel a viszonyok 1994 óta nem voltak olyan rosszak, mint most - mondja Charles K Amstrong történész professzor. Szerinte a diktatúra 2018-ban is folytatja rakétatesztjeit, amelyekkel azt akarja bizonyítani, hogy képes csapást mérni az USA-ra.

Meg kéne szállni

A szakértők kételkednek abban, hogy egy észak-koreai interkontinentális ballisztikus rakéta képes biztonságosan visszatérni a légkörbe, hogy eljuttassa robbanófejét az USA területére. Becslések szerint a sztálinista rezsim 25-60 nukleáris robbanófejjel rendelkezik, ám megint csak vita van arról a szakértők között, hogy mit tudnának ezekkel kezdeni.

Ugyanakkor egy hagyományos háború is borzalmas áldozatokat követelne. Szakértők az első napokra 300 ezer halottat jósolnak, ami később milliókra nőhet. Eközben az amerikai hadsereg vezérkara novemberben világossá tette, hogy az észak-koreai nukleáris arzenál teljes leszereléséhez szárazföldi támadással el kellene foglalni az ország területét.

A nyitókép forrása: Reuters