A NAPI Gazdaság cikke. A német törvényhozás ugyanis már korábban jogszabályt fogadott el, hogy a DP-nek 2008. január elsejétől fel kell adnia eddigi levélszállítási monopóliumát. Ez szükségszerűen a cég belföldi piaci részesedésének csökkenéséhez vezet. A DP számításai szerint a levélkezelésből származó bevétele – ami jelenleg az adózás előtti nyereségének több mint a felét adja – 2009-re akár 20 százalékkal csökkenhet, amit az uniós halasztás miatt külföldi terjeszkedéssel sem tud behozni, míg külföldi vetélytársai, köztük a francia, spanyol és az olasz posta védett piacukkal a hátuk mögött hódításba kezdhetnek Németországban. Az elemzők valóságos vérfürdőre számítanak, ami évekig tarthat. A piac máris beárazta az uniós halasztás kedvezőtlen hatásait: a DP részvényeinek árfolyama, amely az elmúlt négy év alatt több mint kétszeresére emelkedett, április óta 18 százalékot zuhant. A DP gyakorlatilag 2000 óta készül a liberalizált piac nagy csatájára, ekkor kezdte el ugyanis a német kormány értékesíteni részvényeit, és az állam ma már csak 30,6 százalékot birtokol. Az elmúlt tíz évben a költségek csökkentése és a profit növelése érdekében 4000 postahivatalt szüntettek meg és 140 ezer állást számoltak fel. A DP árbevétele tavaly 60,5 milliárd euró volt, a nettó nyereség az idei második negyedévben 13 százalékkal, 285 millióra nőtt. A cég az utóbbi években 20 milliárd dollárt költött akvizíciókra, aminek folytán nettó adóssága 3,08 milliárd euró lett. Az állami monopóliumok egyik utolsó bástyája a postai szolgáltatás: az uniós országok együttes postai forgalma közel 90 milliárd euró, ami a teljes GDP egy százaléka. Az ágazatban 5,2 millióan dolgoznak, erre a területre jut az állami munkahelyek tekintélyes része. Az Európai Parlament múlt havi szavazásán az eredeti, bizottsági javaslathoz képest kétéves haladékot adott a piac teljes megnyitására: a régiek esetében 2011-től, az újaknál 2013-tól lenne szabad a piac.