A történelem során először az államadósság átlagos aránya az éves GDP-hez viszonyítva megközelítette az 50 százalékot a feltörekvő országokban - írja jelentésében az Institute of International Finance (IIF). A 70 ország 450 pénzügyi intézményét tömörítő szervezet szakértői emiatt attól tartanak, hogy ha elkezdenek a kamatok emelkedni, akkor az különösen érzékenyen érintheti majd ezeket a gazdaságokat.

A fejlett gazdaságoknál ez az arány természetesen jóval magasabb, azonban ott legalább csökkenő tendenciát mutat, a 2016-os 113 százalékról tavaly év végére 108 százalékra csökkent. Ez jórészt annak köszönhető, hogy több fejlett gazdaságban is behúzták a fékeket kiadási oldalon - írja a Financial Times. Ezzel szemben a feltörekvő országok gazdaságaiban folyamatos a növekedés, ennek eredményeként az államadósság aránya az éves GDP-hez viszonyítva a 2008-as 34 százalékos átlagról mostanra 49,7 százalékra emelkedett.

QP | Quality Placement

Az előző ilyen adósság emelkedési ciklusban 2002-ben, 46 százalékon tetőzött a mutató. Azt, hogy a feltörekvő gazdaságok által megtermelt GDP időközben mekkorát emelkedett, az is jól mutatja, hogy az akkori csúcson az e kategóriába tartózó országok összes államadósságának értéke 2900 milliárd dollár volt, most 15 ezer milliárd dolláron áll.

A feltörekvő országokat kedvelő befektetők a növekvő adósságrátával kapcsolatban általában megengedők, mondván: a fejlett gazdaságokban ez az arány ennek a duplája. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a feltörekvő országok - mivel kockázatosabbnak számítanak - államadósságuk után magasabb kamatot kell fizessenek. Az IIF számításai szerint szerint dollárban és más idegen devizában átlagosan 5, hazai devizájukban pedig több mint 6 százalékos kamatot kell átlagosan fizessenek, miközben a fejlett gazdaságokban ez a kamatszint átlagosan 1,37 százalékon áll.

Az államadósságok állományának drasztikus növekedése az elmúlt évtizedben jelentős emelkedést okozott a feltörekvő országok kamatkiadásiban. Ez azt is jelenti egyben, hogy a jövőben nagyobb terhelést jelent majd az adófizetők számára, s szűkíti a jövőbeni állami költések és beruházások lehetőségeit - mondta Emre Tiftik, az IIF igazgatóhelyettese. A szakember kiemelte Brazíliát, ahol a kamatterhek a GDP 5,1 százalékáról az elmúlt évtizedben annak 6,5 százalékára emelkedtek. Egyiptomban 3,6 százalékról 8,7 százalékra, Libanonban 10,5 százalékról 11,3 százalékra.

Ráadásul a hivatalos államadósság adatok nem tartalmazzák az olyan kötelezettségeket, mint a várható nyugdíjfizetési kötelezettségek, a vegyes finanszírozási projektek költségei, illetve a különböző állami garanciavállalásokat sem. Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor a kép még ijesztőbb lehet - emelte ki a szakértő.

Magyarország államadóssága ebben az összehasonlításban még mindig magasnak számít, az éves GDP 70,9 százalékát tette ki tavaly év végén. Ez ugyan jelentős csökkenés a 2008 végi állapothoz képest, azonban abszolút értékben a szám növekszik, s a csökkenés legdrasztikusabb részét a magánnyugdíjpénztárak  államosításával tudta a kormányzat elérni. Ugyanakkor az is igaz, hogy a magyar adósság aránya az Európai Unió átlagánál alacsonyabb, az valamivel 80 százalék felett állt 2018 végén.