Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Amíg 2004 és 2007 között az uniós tagállamok a GDP-jük 1,77 százalékát költötték kutatás-fejlesztésre, addig ez az arány 2009-ben elérte az 1,94 százalékot, 2013-ban pedig már 2,02 százalékon álltak - derül ki az Eurostat adataiból.

A növekedés mögött több tényező áll: egyrészt a tagállamok növelték a k+f kiadásaikat, de sokat nyomott a latba az is, hogy a nagy gazdasági válság következtében nagyobb mértékben esett az országok GDP-je, mint amekkora mértékben az érintett szereplők visszafogták az innovációs kiadásokat.

Skandinávok az élen, Magyarország a középmezőnyben

Amennyiben az országos bontást nézzük, úgy hatalmas különbségekre bukkanhatunk, hiszen a legrosszabb Romániában 0,48, a legjobb Finnországban a GDP 3,32 százalékát költik k+f-re. A dobogón egyébként csak skandináv országok állnak, így a finnek után a svédek, illetve a dánok következnek.

Magyarország a maga mintegy 1,4 százalékával a középmezőnyben foglal helyet, hiszen a 14. helyen áll a 28 fős mezőnyben. A régiós országok közül ezzel bőven megelőzzük Lengyelországot, Szlovákiát, Horvátországot és természetesen Romániát is, ám a csehek, illetve a szlovének jobban állnak nálunk. (lásd alábbi táblázat)

Forrás: Eurostat
Kép: Kattintson a nagyobb méretért!

Az összeurópai listán a románokon kívül Cipruson és Lettországban költik arányaiban a legkevesebben új kutatásokra, de nem lehet büszke a teljesítményére Bulgária, illetve a válság által nagyon komolyan sújtott Görögország sem.

Ennyire vagyunk a céloktól

Mivel az EU-nak kitűzött célja, hogy 2020-ra 3 százalékra nőjön a k+f aránya a GDP-n belül, a tagállamok különböző vállalásokat tettek ennek érdekében. Magyarország például 1,8 százalékot vállalt, tavaly az Eurostat adatai szerint tavaly 1,4 százaléknál járt. A cél így még elértő, ám az biztosan nem fog segíteni, hogy a korábbi ígéretek ellenére egyelőre nem kapnak célzott adókedvezményt a startupok.

A legnagyobb vállalást nem meglepő módon Finnország és Svédország tette, mindkét országban a GDP 4 százalékára növelnék a k+f kiadásokat az évtized végére. Mivel jelenleg már mindkét ország 3 százalék feletti eredményt tud felmutatni, ez nem is tűnik annyira elérhetetlennek. Érdekesség, hogy Dánia például 3 százalékot vállalt 2020-ig, ezt pedig el is érte már tavaly, ahogy Németország is igen közel kerül a 3 százalékos vállalásához.

Arra, hogy nem kell mindig nagyot álmodni, jó példa Ciprus esete: bár a mediterrán ország mindössze Romániát előzi meg az uniós rangsorban, ám mivel csak 0,5 százalékot vállalt, így már most igen közel került a cél teljesítéséhez. Ezzel szemben reménytelennek tűnik a románok helyzete, hiszen ők 2 százalékot vállaltak (azaz többet mint Magyarország), ám egyelőre nem látszik honnan sikerülhetne ezt elérni, A számok szerint ugyanis a 2008 óta eltelt időszakban nemhogy nem nőtt, de csökkent is szomszédunk k+f költése a GDP-hez viszonyítva.

Ki költ erre?

A növekedés négy szektornak köszönhető az Eurostat szerint: a kormányzatoknak, a vállalkozásoknak, a felsőoktatásnak, illetve a magánkézben lévő nonprofit szektornak. Az összes költés közel háromnegyede, egészen pontosan 63,8 százaléka (174,4 milliárd euró) a vállalatokhoz volt köthető 2013-ban, ezt a felsőoktatás követte 23,62 százalékkal, avagy 63,4 milliárd eurónyi költéssel.

Kép: Forrás: Stockfresh

Ezután jön csak a kormányzati szektor 12,2 százalékkal (33,4 milliárd euró), ám az Eurostat kiemeli az állam fontosságát, mondván hosszú távon ez a legbiztosabban fenntartható költés. Ezzel párhuzamosan szinte elenyésző a nonprofit szektor, amely az összes költés 1 százalékát (2,3 milliárd euró) sem adja.

A 2002-2013 közötti időszakban jelentősen nőtt minden ágazat teljesítménye. Leginkább a felsőoktatás jeleskedett, amely 12 év alatt 52,4 százalékkal növelte költéseit. Ezt a vállalati szektor követte 46,2 százalékkal, amit a kormányzatok a 37,2 százalékos növekedéssel követtek. A magán nonprofit szektor ugyan szintén növekedett 41,7 százalékkal, de az Eurostat szerint ez nem volt egyenletes, hiszen több hullámvölgyön is át kellett esnie ennek a szegmensnek.

A részletekkel kapcsolatban az Eurostat kiemeli, hogy 2008-ban néhány uniós tagállam, mint Németország, Ausztria, illetve az északi országok jelentősen növelték a k+f kiadásaikat, bízván abban, hogy ezzel amellett, hogy mozgásra bírják a saját gazdaságukat, a magánszektor költéseit is serkenteni tudják majd. (Uniós szinten egyébként 2008 és 2009 között 2,7 százalékkal nőttek az állami k+f kiadások.) Erre szükség is volt, mivel a felsőoktatásban 3,1 százalékos növekedést regisztráltak ugyan, de a vállalati szektor 3,4 százalékkal kevesebbet költött erre ebben az időszakban. Ez egyébként a válságos időszakban nem meglepő, sok vállalkozás ugyanis először ezeket a költségeket vágja meg. Az utána lévő években azonban már jelentősen nőttek a kiadások, igaz, ekkor sem a válságot megelőző mértékben, így egyelőre kérdéses, hogy uniós szinten sikerült-e elérni 2020-ra a 3 százalékos célt.