Az elképzelés szerint a japán kormány legegyszerűbben úgy küzdhetné le a gazdaságot évek óta lehúzó deflációt, ha meghatározná az áraknak azon kívános szintjét, ahová emelkedniük kellene, majd a monetáris politika eszközeivel (például pénzkibocsátással) érné el az inflálódást. A japán nemzeti bank elnöke, Masaru Hajami azonban egyszerűen vakmerő hazardírozásnak nevezte az elképzelést, mely megállíthatatlan árnövekedéshez vezethet. Japánban tavaly novemberben éves szinten 0,8 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. A defláció 38. hónapja tart, a rövid távú banki alapkamat gyakorlatilag nullán áll. Wolfensohn elképzelése több japán politikus szemében is jónak tűnik, így például a miniszterelnök Junicsiro Koizumi is támogatja az ötletet, hisz nemrég a japán gazdaság Egyes Számú Közellenségének nevezte a deflációt. Ennek nyomán megindultak a találgatások, vajon lemondatják-e a konzervatív Hajamit, hogy egy nála radikálisabb vezetőt, például Toshihiko Fukuit, a Bank of Japan volt kormányzóhelyettesét ültessék a helyére.
QP | Quality Placement