Egy tavaszi reggelen 1918-ban Albert Gitchell, az amerikai hadsereg szakácsa azzal ébredt, hogy kapar a torka, fájnak a csontjai és lázas. A nap közepére több mint száz katona jelentkezett Gitchelléhez hasonló panaszokkal a gyengélkedőn. Őket tartják az 1918-as óriási spanyolnáthajárvány első eseteinek. Végül 50 millióan haltak meg a betegség miatt.

Az emberi történelemben egymást követték a nagy járványok, amelyek milliók haláláért felelnek. Azon túl, hogy milyen súlyos csapást mértek a családok és a közösségek életére, a sok beteg és halott miatt jelentősen csökkent a termelés és a kereslet. A járvány sújtotta országoknak évekbe tellett, mire gazdaságuk helyre állt. Felmerül tehát a kérdés: a 21. században a fel tudunk-e készülni egy hasonló pusztításra a korábbinál jobban?

Jön

Biztosak lehetünk benne, hogy egy újabb influenza-világjárvány előbb utóbb ki fog törni - állította a CNBC-nek nyilatkozva John Edmunds, a járványos betegségek kutatásával foglalkozó brit tudós. Hogy mikor és hol, az más kérdés. Megtörténhet holnap vagy évtizedek múlva - fejtegette.

Az egyik figyelmeztető jel az atípusos tüdőgyulladás (SARS) pusztítása volt. A járvány 2002-ben Kínából indult, majd elért számos ázsiai országot, köztük Szingapúrt és Vietnamot. 2003 nyarára 8000 embert fertőzött meg, akik közül több mint 900-an meghaltak - derült ki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) statisztikájából. A hatóságok végül megfékezték a SARS-t - Edmunds szerint ha ez nem sikerül, akkor elérte volna az egész világot és még ma is pusztítana.

A másik betegség, amely a közelmúltban végigvonult a világ egy részén, a madárinfluenza-járvány volt. Ez 2009-ben tört ki. Amerikai adatok szerint 284,5 ezer ember halálát okozta, míg a WHO 18,5 ezerre teszi az áldozatok számát. És ez volt az a járvány, amelyre jobban reagáltak a kínai hatóságok, szemben az atípusos influenzával.

Irdatlan költségek

A Világbank becslése szerint a SARS 54 milliárd dollár kárt okozott a világgazdaságnak. A szervezet úgy véli, hogy egy komoly influenza-világjárvány háromezer-milliárd dollárjába kerülne a világnak, ami a globális GDP közel öt százaléka.

Nem sokkal jobb a helyzet a megelőzéssel. Csak a brit kormány 424 millió fontot (708 millió dollár) költött a Tamilflu gyógyszere, amelyet az influenzajárványok legyűréséhez vásároltak. A Reuters becslése szerint a sertésinfluenza-járvány csúcsán, 2009-ben a világon elérte a hárommilliárd dollárt a Tamilflúra fordított kiadások összege.

Csak semmi pánik!

Sajátos módon a veszély túlreagálása is nagyon sokba kerülhet - figyelmeztet Edmunds. A közvéleményt úgy kell felkészíteni, hogy megfelelően alkalmazkodjon a helyzethez. A sertésinfluenza-járvány és a SARS idején üres repülőtereket láthattunk a tudósításokban, az emberek nem mentek dolgozni és maszkot viseltek. Bizonyított, hogy az ilyen reakciók nem segítenek igazán a járványok legyűrésében, ám gazdasági hatásuk óriási lehet.

A legnagyobb gondot az újfajta vírusok megjelenése okozhatja, mert ezek esetén nem használhatók a korábbi védekezési tervek - mondja a szakember. Egy ideig azt sem tudják az egészségügyi illetékesek és a hatóságok, hogyan terjednek ezek a vírusok. Enélkül viszont elképesztően nehéz bármit tenni ellenük. Csak az általános higiéniai szabályokat alkalmazhatók, nem tudnak lehet védekezni.

QP | Quality Placement