A svájci részvénytársaság a németországi Bayer AG és BASF SE cégekkel egyetemben mind nagyobb mértékben fordul a barterhez, vagyis vegyipari termékeiért cserébe elfogad terményeket készpénz helyett. Mint a Bloomberg írja, ezt a taktikát alkalmazták Dél-Amerikában, és most e megközelítést fontolgatják Kelet-Európában is. A BASF, a világ legnagyobb vegyipari társasága terjeszti a készpénzmentes ügyleteket, amiket Brazíliában köt, a Bayer mezőgazdasági részlege pedig speciálisan barterre képzett értékesítőket vesz föl. A Syngenta 35 százalékban barterügyletek keretében folytat kereskedelmet Brazíliában, amely a cukor és a kávé világviszonylatban első számú, és a szójabab Egyesült Államok után második legnagyobb exportőre. A Bayer CopsScience kereskedelmében tíz százalékos a "cserekereskedelem" részaránya. Az olyan országokban mint Oroszország és Ukrajna, érdekes lenne a barter, ám Medard Schoenmaecker, a bázeli székhelyű Syngenta szóvivője arra figyelmeztet, gondos fölmérésre van szükség, mivel az ottani forgalmazási rendszerek kevésbé fejlettek. Karan Khemani, a londoni Cazenove elemzője azt emeli ki viszont, hogy a barter kelet-európai bevezetése révén a svájci társaság versenyelőnyre tenne szert, s ily módon további piaci részesedéshez is jutna. Oroszországbeli helyi társaságok folyamodnak is már barterhez, bár kisebb mértékben mint a brazílok és az argentinok. A Bom Futuro, Brazília második legnagyobb magtársasága, szójabab-magjainak negyven százalékát adja el szójababért cserébe saját adatai szerint, és mintegy 35 százalékkal többet számít föl barterügyletekre mint készpénzes eladási ügyletekre. A Black Earth Farming Ltd., egy stockholmi tőzsdére bevezetett társaság, amely 317 ezer hektárnyi földet tart kezében Oroszországban, és a Syngentától vásárol, Michael Shneyderman pénzügyi főfelelős nyilatkozata szerint érdekelt lenne barterügyletek kötésében vegyipari cikkek és magok termelőivel. A Szovjetunió összeomlását közvetlenül megelőző és követő években széles körben alkalmazták a bartert, ám később e gyakorlat elhalt, ahogy a szabadpiaci gazdaságpolitika gyökeret eresztett. Ma Oroszország a búza második legnagyobb külföldi értékesítője, Ukrajna és Kazahsztán pedig az ötödik, illetve hatodik helyet foglalja el e téren. Az intenzív talajművelési módszereket a gabonával beültetett földeknek mindössze tíz százalékán alkalmazzák, és mint John Atkin, a Syngenta terményvédő részlegének vezetője júniusban kifejtette, azok alkalmat kínálnak a hozamok megkétszerezésére korszerű technológiák révén. A barterügyletek mellett szólnak, hogy a farmerek likviditási gondokkal küszködnek Dél-Amerikában és a kelet-európai térségekben is.