A szakértőknek nem kellett egyetemre járniuk ahhoz, hogy megállapítsák, a 300 ezer orosz tartalékos katona behívása kiterjeszti az Ukrajna ellen február végén indított orosz agressziót – derül ki a Reuters összesítéséből. Gillian Keegan brit védelmi miniszter szerint a lépés emellett arra utal, hogy az moszkvai vezetés úgy érzi, az ukrán hadsereg sikeres ellentámadása hatására kicsúsznak a folyamatok az ellenőrzése alól. A politikus úgy látja, hogy esetleg magát Vlagyimir Putyint, Oroszország államfőjét is az események sodorják, azaz nem ura a helyzetnek.

A Putyin által szerda délelőtt bejelentett orosz döntést gyakorlatilag megelőlegezte a brit védelmi minisztérium (MoD) legfrissebb, de még a mozgósítás utasításba adása előtt nyilvánosságra hozott hadijelentése – amelyet a BBC idéz. E szerint az oroszok vélhetően az ukrán előrenyomulás miatt jelentették be, hogy népszavazásokat rendeznek négy ukrajnai tartományban az Oroszországhoz való csatlakozásról. Az orosz katonai erők továbbra is híján vannak a tapasztalt személyzetnek – írták az MoD szakértői a mozgósítás elrendelése előtt.

Durva lépés, rossz üzenet az orosz népnek

Ezt kiegészíti, hogy az orosz törvényhozás, a Duma a napokban megszigorította a katonák vétségeikért járó büntetéseket. Ennek háttérben a brit katonai szakértők szerint a dezertálások és a szolgálatmegtagadások visszaszorításának szándéka állhat.

Mihajlo Podoljak, az ukrán államfő legfőbb védelmi tanácsadója azt nyilatkozta, hogy ezek intézkedések várhatók voltak. A mozgósítás rendkívül népszerűtlen lesz Oroszországban, és azt bizonyítja a társadalomnak, hogy nem úgy mennek a dolgok a „különleges katonai műveletekben”, ahogy azt a Kremlben eltervezték.

Sokáig fog tartani a mozgósítás

Talán ennél is fontosabb azonban, hogy az erősítésnek szánt tartalékosok bevetése csak hónapok múlva történhet meg – írja Paul Adams, a BBC diplomáciai szakírója. Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy mintegy 300 ezer embert mozgósítanak most. A brit szakértő szerint ennyi besorozottat felfegyverezni nem egyszerű, katonai egységeket kell belőlük szervezni, ami nem lesz sokkal gördülékenyebb attól, hogy miután voltak már katonák, lehet tapasztalatuk a fegyveres szolgálatban. Ha az orosz katonai vezetés nem kezdi kisebb csapatonként a frontra vezényelni őket, akkor leghamarabb jövő tavasszal lehetnek készen a bevetésre.

A háború kezdete óta jelentős mennyiségű technikát vesztett el az orosz hadsereg, így még a harcoló alakulatok megfelelő felszerelése sem lehet könnyű. Ezt csak nehezíti, hogy az ukrán hadsereg a nyugati fegyverekkel sikeresen rombolja az orosz utánpótlást. Ezért kérdés, hogy az új egységeket el tudják-e látni azokkal az eszközökkel, amelyekkel esélyük van hatékonyan harcolni.

Ráadásul akkor még nem beszéltünk az orosz katonák alacsony moráljáról: meglepő lenne, ha a normális életükből kirángatott, életveszélybe küldött tartalékosoké jobb lenne, mint a hivatásos, jelenleg is harcoló állományé. Miután az oroszok általában kifejezetten kedvelik az ukránokat, akikre lőniük kéne egy olyan háborúban, ami nem orosz területen zajlik. A szakértők szerint bizonyára sokat jár majd a fejükben a kérdés, hogy miért is kellene meghalniuk.