Joe Biden, az USA elnöke azért akart találkozni orosz kollégájával, Vlagymir Putyinnal, hogy meghatározzanak valamiféle szabályrendszert országaik kapcsolatában, ami az elmúlt években egyre siralmasabbá vált. Háromórás csúcstalálkozójuk után, mintha előreléptek volna ezen a téren, ám a két vezető eltérően értelmezi a szabályokat – írja a Bloomberg a genfi csúcstalálkozó értékelő cikkében.

Putyin legfőbb célja évek óta az, hogy elismertesse Oroszországot és saját magát jelentős nemzetközi szereplőnek, akit mindenről meg kell kérdezni, ami a világban folyik. Bidennek ezzel szemben az volt fontos, hogy szembesítse partnerét az orosz hekkerek beavatkozásával mások, főként az USA belügyeibe, illetve a demokrácia siralmas állapotával Oroszországban, továbbá együttműködést keresett a nukleáris fegyverek korlátozásának erősítésében és az Északi-sark – a globális felmelegedéssel összefüggő - új helyzetének kezelésében.

QP | Quality Placement

Konkrét megállapodások azonban alig születtek, a felek régi formájukat hozták. Putyin sajtótájékoztatóján beolvasott az USA-nak az emberi jogok ügyében, megemlítve például, hogy nem tudjuk, működik-e még a Guantanamoban lévő amerikai támaszponton lévő börtön, ahol lábbal tiporták a foglyok emberi jogait. Biden átnyújtott tárgyalópartnerének egy 16 állami intézményt tartalmazó listát, amelyeket sérthetetlennek kell nyilvánítani a hackerek számára. Emellett megfenyegette Putyint, hogy a következő kibertámadásra kemény választ fog adni Amerika.

Régi stílus

A legnehezebben kezelhető ügyek azonban fel sem merültek a találkozón (bár ezt nem is várta senki). Az USA azt akarja, hogy rendezzék a Krím félsziget és Oroszország többi ukrajnai beavatkozásának kérdését, a Kreml tegye lehetővé a demokratikus vitát a belpolitikában és vonja meg a támogatását olyan erős emberektől, mint Fehéroroszország és Venezuela elnöke. Putyin az országa ellen hozott amerikai szankciók feloldását akarja, miközben hazájában a gyenge járványkezelés és a növekvő infláció miatt magához képest gyengült a népszerűsége.

Biden tett egy jelentős gesztust, amivel hallva kollégája ezt elismerő szavait, némileg levette a lábáról Putyint. Azt mondta, hogy szerinte Oroszország nagyhatalom és büszke nemzet. Ez óriási távolságban van attól, amit volt főnöke, Barack Obama volt amerikai elnök mondott, amikor mondössze regionális hatalomnak minősítette Oroszországot. Ezzel párhuzamosan az amerikai elnök megjegyezte, hogy ha meghalna a börtönben Putyin legnagyobb ellenfele, Alekszej Navalnij ellenzéki vezér, az rettentő következményekkel járna Oroszországra nézve.

Vállveregetés

A találkozó legnagyobb eredménye, hogy a korábban hazarendelt nagykövetek visszautaznak Moszkvába és Washingtonba, igaz, az amerikai diplomata még eltölt egy kis időt családja körében. Emellett megegyeztek a felek abban, hogy kidolgoznak valamilyen tartósabb nukleáris megállapodást 2026-ra, mire lejár a jelenleg érvényben lévő ezzel kapcsolatos START szerződés. Putyin díjazta, hogy Délkelet-Ukrajna ügyében Biden támogatja a minszki rendezési folyamat folytatását.

Árnyékot vetett a csúcsra, hogy miközben a két vezető tárgyalt, orosz katonai repülőgépek megsértették Litvánia és Észtország – két NATO-tagállam – légterét. Ezzel együtt mindkét vezető elégedetten állt fel a tárgyalóasztaltól. Putyin szerint sikerült tisztázni a két ország kapcsolatának jövőbeli játékszabályait, Biden úgy látta, megkapta, amit akart, egyik félnek sem érdeke egy új hidegháború kirobbantása.