Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Örményország és Azerbajdzsán a határára érkezett annak, hogy totális háborút vívjon egymással az Azerbajdzsánban lévő örmények lakta és örmény irányítás alatt álló - a nemzetközi közösség többsége által Azerbajdzsánhoz sorolt - Hegyi-Karabah körüli négy évtizedes konfliktus legújabb fejezetében. Miután nem a szokásos kétnapos katonai csetepatéról van szó, amilyenre számtalan példa volt a hosszú idő alatt, nem lehet kizárni, hogy a két országon túlmutató, széles háborús konfliktus alakul ki, amibe nem csupán a két ország közvetlen szövetségesei keverednek bele - indítja vészjósló megállapítással az összecsapásról szóló cikkét a bne IntellNews régiós hírportál.

A két közvetlen érintett Oroszország, amely Örményországot, illetve Törökország, amely Azerbajdzsánt támogatja. Az előbbi, amelynek haditámaszpontja van Örményországban létrehozott egy katonai szövetséget az orosz mellett kazah, kirgiz, tádzsik, üzbég és örmény részvétellel, ami azt jelenti, hogy ha közvetlen támadás éri Örményország területét, akkor elvileg ennek a szövetségnek a megtámadott tagállam védelmére kell kelnie. Törökország a NATO tagja.

Ijesztő lehetőség

A bne IntelliNews e térséggel foglalkozó újságírói, akik a Kaukázus déli területeinek szakértői, egyetértenek abban, hogy óriási a kockázat, amin nem sokat változtat, hogy nyilván a külső közvetítők is tisztában vannak ezzel. A szakírók szerint elég arra utalni, hogy Nikol Pashinian örmény miniszterelnök felszólította a nemzetközi közösséget: ne engedjék, hogy Törökország közvetlenül belefolyjon a konfliktusba. Meg nem erősített jelentések szerint Recep Tayyip Erdogan török államfő ugyanis éppen erre adott utasítást: a szíriai polgárháborúban edződött milicistákat és felfegyverzett drónokat bocsátott Azerbajdzsán rendelkezésére.

Erdogan nemzetközi keménykedésével - beavatkozásával a szíriai és líbiai polgárháborúkba, illetve a török igény bejelentésével a Földközi-tenger keleti medencéjében talált földgázlelőhelyekre - megpróbálhatja elterelni a figyelmet a törökországi gazdasági bajokról. Kenyér helyett a letűnt oszmán birodalom világhatalma iránti nosztalgiával etetheti a népet. Dmitrij Tenyin a Carnegie Moscow Center szakértője úgy látja, hogy ha a török beavatkozás valóban élesíti az Oroszország vezette közép-ázsiai katonai szövetséget, akkor válaszul a NATO kénytelen lesz felsorakozni a Törökország mellett. Ijesztő lehetőség!

Bonyolult barátság

A jó hír az, hogy Moszkva és Ankara viszonya az elmúlt években az ellentétek ellenére - Szíriában és Líbiában, akárcsak Hegyi-Karabah esetén ellentétes oldalon állnak - összességében barátságos. Emellett Vlagyimir Putyin orosz államfő jó viszonyt ápol azeri kollégájával, Ilham Alijevvel, ami most hasznosnak bizonyulhat. Az említett orosz szakértő Franciaország, Németország és az USA mint közvetítők beavatkozását követeli, amivel arra utal, hogy az EBESZ égisze alatt létrejött egy közvetítő csoport a négy évtizedes konfliktus rendezésére, amelyben e három országon és Oroszországon kívül, a szemben álló felek képviseltetik magukat.

Eddig azonban a békítő szándékokból csak szavakra futotta, igaz, azokból nem volt hiány. Moszkva felszólított a háborúzó feleket, hogy fejezzék be a katonai műveleteket, de izibe, és közvetítő szerepet ajánlott a béketárgyalásokhoz, amit az örmény vezetés azzal utasított vissza, hogy egyelőre még nem tartanak ott, hogy éljenek az ajánlattal. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke majdnem szó szerint ugyanezt szorgalmazta. Berlin és Párizs aggodalmának adott hangot, Irán felajánlotta, hogy megteremti a béketárgyalások feltételeit. Még Ferenc pápa is megszólalt, aki a békéért imádkozik.