Hosszú várakozás és tízmilliárd dollár elköltése után a James Webb űrteleszkóp a napokban végre produkált néhány eredményt, amitől leesett az emberek álla. A vele készült fotók, amelyeken haldokló csillagokat és egymás körül köröző galaxisokat láthatunk a világegyetem őskorából, még Joe Biden amerikai elnököt is megszólalásra késztették. Mint mondta, a képek arra emlékeztethetik a világot, hogy Amerika képes nagy dolgokat véghez vinni.

A képek kétségtelenül lenyűgözőek, ám fel kell tennünk a kérdést: valójában mit is látunk – írja John Gapper, a Financial Times publicistája. A válasz szomorú: nem fotókat. Egy normális kamera ugyanis nem sokat vehetne fel a mély űr sötétségéből a por és gázfelhőkön át. A teleszkóp valójában infravörös sugárzást fogott be, amelyet az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA tudósai kiszíneztek, hogy érzékelhetőbbé, vonzóbbá tegyék a „látványt”, mármint a tök sötétet.

Kicsit feldobták a dolgot

Az űrről készült fotók egy része megkívánt némi extra munkát itt-ott, hogy egy kicsit feldobjuk a dolgot – mondta az egyik csillagász. Bárki ismerheti ezt az érzést, aki a mobiltelefonjával készített már fotókat. Helyenként ezt-azt utólag kicsit hangsúlyosabbá lehet tenni a képeken az okostelefon erre szolgáló szoftverjével egyszerűen az érintőképernyőt használva.

A régi tükörreflexes fényképezőgépeknek már itt, a Földön is leáldozott – a Nikon például a napokban jelentette be, hogy befejezi az ilyen masinák gyártását. Ezzel a termékkel egyébként 1959-ben jelent meg a piacon. Már a profi fotósok is átváltanak a tükörmentes kamerákra.

A Webb tükrein megjelenő sugarak is érzékelőkben végzik, ami borzasztóan unalmasan hangzik. Egy a Földtől 1,5 millió kilométerre lévő teleszkópból érkező adattömeggel, ami csak a csillagászoknak mond valamit, nem lehet fenntartani az emberek érdeklődését az űrkutatás iránt, miközben az ő adóikból finanszírozzák az űrhivatal működését.

Régi szép idők

Egyszerűbb volt a tudósok dolga a Holdra szállással és az azt megelőző űrutazásokkal, mert akkor valóságos képeket lehetett az emberek elé tárni. Például a Föld keltét a Hold horizontján, amit az Apollo-8 űrhajósai fotóztak. A Webb elődje, a Hubble a látható fény tartományában készítette képeit, amelyek bár elvontabbak voltak, mint az előbbiek, de azért lehetett velük villogni.

Most azonban már a NASA színvonalának megfelelő pjotoshopolásra volt szükség, hogy egyáltalán láthatóvá tegyék, amit a teleszkóp begyűjtött. Például a kék szín árnyalatai reprezentálják a rövid hullámhosszú infravörös sugarakat, míg a zöldé és a pirosé a hosszabb hullámhosszúakét. Az eredmény látványos, de sajnálatos módon az amerikai zsenialitás bizonyítéka, amiről az elnök beszélt, részben csak egy jó diavetítés.

Fenséges alkotás

Elizabeth Kessler, a Stanford University professzora a Hubble teleszkóppal készült képek fenséges és drámai hatását a 19. századi amerikai festők képeihez hasonlította, amelyek az amerikai vadnyugatot örökítették meg. Úgy tűnik, az űrhivatal korábban is tudta, hogyan rezonálhatnak a tevékenysége dokumentumai az amerikaiak úttörő szellemével.

Daniel Rubinstein társadalomtudós másra érzett rá. Mint mondta, tudjuk, hogy a világűrről készült fotók nem valóságosak, hanem a NASA művészeinek alkotása, ám ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy jelentést tulajdonítsunk a látványnak.

Bizonyára megkönnyíti az empátiát a csillagászok színező munkájával, hogy az átlagember is hasonló photoshopolást végezhet saját képein. Végül is ki ne szeretné fénylőbbnek látni szerettei arcát, mint amilyenek az unalmas, szürke hétköznapokban látja.