Az Egyesült Királyságban működő közegészségügyi ügynökség, az Knowledge-Action-Change (KAC) nemrég adta ki új jelentését, amelynek az „Utolsó háború: a WHO és a nemzetközi dohányszabályozás” címet adta. Ebben hangot adnak azon aggályaiknak, hogy a szervezet túl szigorúan ítéli meg az olyan, a cigarettát kiváltani hivatott, ártalomcsökkentett termékeket, mint az elektromos cigaretta, a hevített dohánytermékek vagy dohánytasakok és a snüssz (skandináv országokból származó, füstmentes dohánytermék).

A világon mindenhol komoly erőfeszítéseket tesznek, hogy visszaszorítsák a dohányzást, azonban még mindig 1,1 milliárd ember használ olyan dohányterméket, amely ég. Ez lehet hagyományos cigaretta, de akár vágott dohány is.

Ma már közismert, hogy bár a nikotin is káros az egészségre – ez alakítja ki a függőséget, emeli a vérnyomást, növeli a szívritmust –, a dohányfüst felelős a legtöbb megbetegedésért. A világon évente mintegy 8 millió ember hal meg a dohányzás miatt, a dohányosok 80 százaléka pedig alacsony és közepes jövedelmű országokban él, így a terheket is ők viselik nagy részben.

Egymilliárd halott

Egy 1997-ben készült jelentés évi 3 millióra becsült a dohányzással összefüggő globális halálozást. Ez a szám helytállónak bizonyult, azonban 5 évvel később, 2002-ben már úgy becsülték, hogy 5 millió életet követelnek a cigaretták. A WHO akkor azt mondta, hogy ez a szám 2030-ra eléri az évi 8 milliót. Ebben sajnos tévedtek, ugyanis már 2021-ben elérte. Létezik egy másik becslés is, amely 2001-ben adott egy elismert dohányipari szakértő: szerint 2000 és 2100 között 1 milliárd ember veszti majd életét a dohányzás miatt. Úgy tűnik, ez az előrejelzés most is megállja a helyét.

A WHO-nak van egy stratégiája, amely az MPOVER nevet viseli és elvileg ez segítene abban, hogy a törvényhozók megfelelően tudják értékelni a dohányzással összefüggő adatokat és erre megfelelő választ tudjanak adni. A szervezet azt állítja, hogy 5,3 milliárd ember véd meg ezzel a dohányzás okozta ártalmaktól. A KAC szerint azonban az, hogy meghatározzák a dohánytermékek elfogadásának bürokratikus folyamatait még nem védett meg senkit az ártalmaktól. A törvények pedig csak ott működnek, ahol a betartatáshoz van elég anyagi fedezet. Ez pedig a szegény országokra éppen hogy nem jellemző.

Ma már rengeteg kutatás bizonyítja, hogy a füstmentes termékek kevesebb káros anyagot bocsájtanak ki  a cigarettához vagy bármely éghető társához képest. Tudjuk azt is, hogy sok dohányos sikeresen leszokik az ismert terápiáknak köszönhetően, de sokan nem ezt az utat választják. Nekik jelentenek alternatívát a füstmentes termékek, amelynek előnyeit a környezetük is élvezi.

A jelentés szerint

a WHO és civil szövetségesei nem a dohányzás, hanem a nikotin ellen folytatnak ádáz küzdelmet és a szakpolitikák megrekedtek a múltban

A közegészségügyet nem szolgálja, ha a dohányosokat eltiltják attól, hogy a cigaretta helyett a kevésbé káros alternatívákat válasszanak.

Meghekkelni a rendszert

A WHO-t az a vád is éri, hogy céljaik eléréséhez tisztességtelenül próbálnak nyomást gyakorolni a döntéshozókra. Létezik ugyanis egy Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény (Framework Convention on Tobacco Control – FCTC), amely célja, hogy nem kötelező erejű iránymutatásokkal segítse az országokat a kötelezettségeik betartásában.

Az FCTC döntéshozatali folyamatának középpontjában egy kétévente megrendezett konferencia, a COP áll. A részvétel kétszintű: vannak olyan országok, amelyek csak aláírják a keretegyezményt, de a döntéshozatalban nem vehetnek részt. Ehhez ugyanis az kell, hogy a nemzeti parlament is ratifikálja azt.

A jelentés szerint a WHO és a vele egy platformon álló NGO-k tisztességtelenül próbálják befolyásolni a döntéshozókat például a COP konferenciák alatt. Nem értenek egyet azzal sem, hogy a COP a nyilvánosság kizárásával zajlik, holott azt közpénzből rendezik.

A KAC szerint egyébként nincs szükség a keretegyezmény radikális átalakítására, csupán finomhangolásra van szükség és arra, hogy az államok betartsák a benne foglaltakat. Egyértelmű cél lenne, hogy különbséget tegyenek az éghető és füstmentes dohánytermékek között, ez ugyanis az FCTC-ben nem elég hangsúlyos.