Ma gyűlnek össze az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) részvényesei, hogy a következő öt évre vonatkozó pénzügyi eszközökről döntsenek. A bank tavaly csaknem 60 százalékkal 7,9 milliárd euróra növelte a működési területének nyújtott új finanszírozások értékét, ami a szervezet történelmének legmagasabb összege. Kelet-Európának "sürgős szüksége" van új forrásokra, hogy versenyképességét fellendítse, a gazdasági környezet ráadásul továbbra is igen törékeny, az EBRD így most 50 százalékkal, 30 milliárd euróra tervezi növelni alaptőkéjét, lehetővé téve ezzel, hogy 2015-ig mintegy 52 milliárd eurót kölcsönözzön országainak. A közép-kelet-európai államok közül jelenleg egyedül Csehországot nem segíti a bank. Bár 2006-ban már arról lehetett hallani, hogy az országok 2010-re "kiérnek" , vagyis nem lesz szükségük finanszírozásra, a pénzügyi válság miatt az EBRD mégsem vonult ki a térségből. Mirow szerint az országcsoport lakossága jól viseli a válság súlyos terheit, de további nehézségekre kell még számítani, és több, a válság által felszínre hozott kulcsfontosságú kérdés vár kezelésre. Mindenekelőtt el kell kerülni azoknak a nagy makrogazdasági és pénzügyi egyensúlytalanságoknak az újbóli kialakulását, amelyek miatt ilyen súlyosan érintette az EBRD működési térségét a válság, és amelyek miatt a kilábalás is hosszabb időt vesz igénybe - Thomas Mirow elnök erről a zágrábi közgyűlést megnyitóján beszélt.