A Napi Gazdaság cikke

Az elmúlt ötven év legerőszakosabb zavargásai robbantak ki az izlandi fővárosban, Reykjavíkban a múlt héten, miután egy 2000 fős demonstráció néhány száz emberből álló kemény magja utcaköveket és cipőket hajigált a parlament épületére. Egy nappal korábban meglökdösték az egyik miniszter limuzinját, majd leöntötték üdítővel és megdobálták tojással. Szakértők szerint a választási évben lévő Izland lehet az első olyan európai ország, ahol a hatalmon lévő kormány belebukik a gazdasági válságba.

A litván fővárosban, Vilniusban két hete 7000 fős demonstrációt szerveztek a szakszervezetek, amelyen a közszolgálati alkalmazottak bérének lefaragása és a tervezett adóemelések ellen tüntettek. A kormány lemondását követelő tömeg egy része kövekkel, füstbombákkal, tojásokkal és jéggel kezdte dobálni a parlament épületét, amelynek néhány ablakát be is törték. A rendőrség 86 embert tartóztatott le. Két nappal korábban a bolgár főváros, Szófia lakói lehettek tanúi hasonló jelenségeknek: 2000 egyetemista, farmer és zöld aktivista kövekkel, hógolyókkal, üvegekkel dobálta meg a parlament épületét. Követelésük, akárcsak Litvániában, a kormány lemondása volt. Itt 150 demonstrálót tartóztattak le, harmincan megsérültek. Lettországban a Szovjetunió összeomlását követő tüntetések óta nem látott nagyságú tömeg, 10 ezer ember protestált a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítsége ellen. A békés tüntetők közül kivált a fiatalok egy csoportja, és megkerülve a rendezvényt biztosító rendőröket, megdobálta a pénzügyminisztérium épületét.

Szakértők kapcsolatot keresnek egyfelől az észt főváros, Tallinn központjában lévő szovjet katonai emlékmű eltávolításáért indult 2007-es megmozdulások, illetve a Görögországban a kormány megszorító intézkedései ellen decemberben kirobbant zavargások és a mostani megmozdulások között. Az előbbiek mintául szolgálhatnak azok számára, akik például úgy gondolják, hogy ha a görögök nem tűrik ölbe tett kézzel a válság rájuk háruló terheit, akkor a letteknek, litvánoknak miért kellene. Hozzájuk csatlakozhatnak azok, akiket elkeserít, hogy váratlanul és durván vége szakadt a balti államokban az elmúlt években végbement "gazdasági csodának", a gyors életszínvonal-javulásnak.

A sajtó az elmúlt napokban előszeretettel idézi Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója kijelentését, aki a BBC-nek azt nyilatkozta, nincs biztosíték az ellen, hogy akár Nagy-Britanniában, Franciaországban vagy Németországban ne történjenek hasonló események. A jelenség a nyolcvanas-kilencvenes évek Latin-Amerikájára emlékeztet, amikor az IMF-kölcsönök kemény feltételei elleni tüntetések sokszor erőszakba torkollottak. Kahn kérdésre válaszolva azt mondta, hogy Belaruszban, Lettországban, Magyarországon és Ukrajnában látja a legnagyobb esélyét zavargások kitörésének. Az érintett és a veszélyeztetett országok diplomatái folyamatosan tájékoztatják egymást a kialakult helyzetről. A görög illetékesek például arról informálhatják kollégáikat, hogy a szakszervezetek további sztrájkokat helyeztek kilátásba.
QP | Quality Placement