Becslések szerint Afganisztán földje ezermilliárd dolláros értékű ritkafém-készletet rejt, és az országban kialakult új hatalmi helyzetben külföldi hatalmak, élükön Kínával úgy láthatják, eljött az ideje, hogy részt vállaljanak ennek kiaknázásából – írja a CNBC.

A tálibok Afganisztán megszerzésével a világ nézőpontjából veszedelmesen nagy nyersanyagkészlet felett szereztek hatalmat – mondja Shamaila Khan, az Alliance Bersntein befektetési tanácsadó cég feltörekvő piacokkal foglalkozó részlegének igazgatója. A ország érckészletei kiaknázás után kiáltanak.

Afganisztánban a szélsőséges iszlamista tálib lázadók kihasználták, hogy Donald Trump korábbi amerikai elnök megállapodott velük az amerikai katonák kivonásáról az országból, amit utóda, Joe Biden teljesített. A NATO és az USA támogatását élvező kormány fegyveres erői harc nélkül adták át az országot új urainak, akik szívesen alkalmazzák a terrort hatalmi eszközként. Hatalomátvételük előtt azt ígérték, hogy magukhoz képest kulturáltabban fognak viselkedni, mint korábban, ám ebben sokan kételkednek.

A The Diplomat című magazinban 2020-ban megjelent jelentés szerint Afganisztánban 1-3 ezer milliárd dollár értékű ritkafém-készlet van – idézi a becslést Shah Katawazai korábbi afgán diplomata, aki az ország washingtoni nagykövetségén is dolgozott. Egy további elemzés, amely a The Hillben jelent meg idén, 3 ezer milliárdra tette ezt az értéket. A nemzetközi közösségnek el kellene várnia bármely országtól, amely segítséget akar adni ennek a nyersanyagkincsnek a kibányászásához, hogy kösse ezt humanitárius feltételekhez – mondja Khan.

Máris ott vannak

A ritka fémek az elektronika terjedésével egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert, mivel az elektronikai berendezések nélkülözhetetlen elemei. Ráadásul Afganisztánban vannak hasonlóan fontos alumínium-, cink-, arany- és ezüsterek is a föld mélyén. Így nem meglepő, hogy már az amerikaiak távozását megelőzően felvették a kapcsolatot a tálibokkal, és a hatalomátvételt követően a pekingi külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy baráti együttműködésre törekszik az új afgán rezsimmel.

Vang Ji kínai külügyminiszter már július végén tárgyalt Tiencsinben a tálibok politikai bizottságának vezetőjével, Mullah Abdul Ghani Bradarral. A hivatalos kínai média szükségét látta, hogy eloszlassa azokat a spekulációkat, amelyek szerint az USA helyére Kína nyomulhat be katonai erővel Afganisztánba. Eközben arról is cikkeztek, hogy Kína részt vállalhat a háború utáni újjáépítésben és a kínai áruk szárazföldi szállítását segíteni hivatott Új selyemút projekt keretében is végezhetnek beruházásokat a Kínával határos országban.

Már világelsők

A világ ritkafém-piacán Kína a domináns szereplő. A készletek 35 százalékát ellenőrzik – derül ki a United States Geological Survey tanulmányból. Az ázsiai kolosszus élen járt a bányászatban is, 2018-ban például 120 ezer tonna ritka fémet hoztak felszínre, ami világszintű kitermelés 70 százaléka. Az USA eközben ugyanebben az évben 15 ezer tonnát bányászott.

Az Egyesült Államok készletei összehasonlíthatatlanul kisebbek Kínáénál, mindössze 1,4 millió tonnára teszik ezeket, szemben az utóbbi országra vonatkozó 44 milliós becsléssel. A két ország 2019-es kereskedelmi háborújában Peking azzal fenyegette Washingtont, hogy leállítják e fontos nyersanyagok szállítását, amelyeket az autóipartól kezdve a védelmi iparig számos ágazatban használnak. Abban az évben Kína szállította az USA ritkafém-szükségletének négyötödét.