Európa legnagyobb bankjainak további 661 milliárd eurót kell begyűjteniük vagyoneladásból és 47 milliárd euró friss tőkét kell valahogyan szerezniük a következő öt évben ahhoz, hogy ne legyen többé szükségük az adófizetők pénzéből fizetett mentőakciókra - idézte a Financial Times a brit RBS bank elemzőinek megállapítását. A legtöbb forrásra a Deutsche Banknak, a francia Crédit Agricole-nak és a brit Barclaysnak lesz szüksége. A legnagyobb európai bankok összességében még mindig túl nagyok ahhoz, hogy csődbe menjenek.

A pénzintézeteknek 2018-ig összesen 3,2 ezer milliárd euróval kell növelniük eszközállományukat, hogy megfeleljenek a pénzügyi válság után megszigorított tőkekövetelményeknek (Basel III) - emlékeztet íz RBS. Ennek a tehernek a java, 2,6 ezer milliárd euró a kisebb bankokra hárul, amelyek jóval kevesebb hitelt nyújtanak a kis- és középvállalatoknak addig, amíg saját trezorjaik feltöltésével vannak elfoglalva.

Osztanak és szoroznak

A bankok 2,9 ezer milliárd euróval javították tőkehelyzetüket 2012 májusa óta: kevesebb hitelt nyújtanak visszavásárlási és származékos üzleteket kötnek és eladják nem alaptevékenységeikhez tartozó üzletágaikat - jelentette korábban az Európai Központi Bank (ECB). Az említett Deutsche Bank ötödével akarja mérsékelni eszközállományát a következő két és fél évben, hogy emelje tartalékai hiteleihez viszonyított arányát. A Barclays 5,8 milliárd fontos (6,7 milliárd euró) részvénykibocsátásra készül és 65-80 milliárddal akarja lefaragni büdzséjét.

Ugyanakkor a bankok továbbra is küszködnek azzal, hogy nincs elég tőkéjük ahhoz, hogy leírják nehezen vagy egyáltalán nem behajtható állampapír-követeléseik értékét.

A sok pénz nem elég

Az európai bankszektor eszközállománya összesen 32 ezer milliárd euró, ami háromszorosa az eurózóna GDP-jének. Ugyanakkor a tőke mennyisége nem minden - figyelmeztet Bridget Gandy, a Fitch vezető elemzője. Ha a bankokat arra kényszerítik, hogy csökkentsék külső forrásból bevont tőkéjük nagyságát, akkor egyedül azzal növelhetik profitjukat, hogy kockázatosabb hiteleket nyújtanak. Ezért a tőkekövetelményt a kockázatokkal súlyozott hitelekhez és a bevont tőkéhez viszonyítva kellene meghatározni. A csőd veszélyét nem mérsékli eléggé önmagában a sok saját tőke.

További kockázata - sajátos módon a kockázatok mérséklését szolgáló új szabályozásnak -, hogy a bankok kevesebb kötvényt bocsátanak ki forrásbevonásra. Ez nem is lenne könnyű, ugyanis a banki értékpapírok vásárlóit aggasztja, hogy a görög és a ciprusi mentőakciók során megvágták a pénzintézetek hitelezőinek, illetve az utóbbi esetben betéteseinek követeléseit is. Amióta az ECB befejezte olcsóhitel-nyújtatási akcióját (LTRO), a kisebb pénzintézetek, különösen Spanyolországban arra panaszkodnak, hogy nem jutnak forráshoz.

Fiókvész

Jól jelzi a bankok tevékenységén szűkülését fiókhálózatuk durva fogyókúrája. Tavaly 5500 fiókot zártak be az Európai Unióban, ami a teljes hálózatuk 2,5 százaléka - írta a Reuters. A 2008-ban megindult folyamat eredményeként ma már 20 ezerrel kevesebb helyre mehetnek ügyeiket intézni az ügyfelek, mint a pénzügyi válság kirobbanása előtt. A legnagyobb csökkenés tavaly Görögországban volt, ahol a fiókok 5,7 százalékát zárták be, míg Spanyolországban 4,9, Írországban 3,3, Olaszországban 3,1  százalékkal lett kevesebb bankfiók. Ezzel szemben néhány kelet-európai országban emelkedett a bankfiókok száma: Lengyelországban 4, Csehországban 2,3, Litvániában 1,8 százalékos volt a növekedés.