Aki kényelmesen elhelyezkedik a vezetőülésben egy német autóban, behúzza maga mellett az ajtót, és a kormánykerékre teszi a kezét, az valószínűleg nem a brazíliai esőerdőre gondol ebben a pillanatban. Érthetően, hiszen az Amazonas messze van, vele együtt pedig felégetéses erdőirtások, a szarvasmarha-csordák legeltetése is ott, ahol nemrég még esőerdő volt. Pedig a környezetvédők szerint az egyik összefügg a másikkal.

A Deutsche Umwelthilfe és a Rainforest Foundation Norway megbízásából az Aidenvironment környezetvédelmi szervezet által végzett kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy az öt legnagyobb európai autógyár olyan bőrből készült járműalkatrészeket használ, amelyek nagy valószínűséggel az Amazonas letarolt területeiről származnak. Közülük három a legnagyobb mind német szereplő: a Volkswagen-csoport, a BMW-csoport és a Daimler - kezdi riportját a német Ntv.

QP | Quality Placement

Az Amazonas vízgyűjtőterületén 2019-ben és 2020-ban állítólag összesen 1,3 millió hektárnyi erdőt pusztítanak el - ez nagyjából akkora terület, mint két Bács-Kiskun megye. A környezetvédők szerint a marhabőr-exportőrök ügyfelei között szinte minden esetben szerepel a három nagy autógyártó, amelyek közül mind a három jelen van Magyarországon: a Daimler a Mercedes révén Kecskeméten, a Volkswagen az Audi miatt Győrben és a BMW-nek éppen Debrecenben épül gyára.

Máshogy szennyez az autógyártás

A felismerés azért újszerű, mert eddig a húsipart tették felelőssé az Amazonas természeti paradicsomának legeltetők kialakítása miatti folyamatos tűzzel való irtásáért, a környezetvédő segélyszervezetek és partnereik azonban most azzal vádolják a bőripart, hogy a felelősséget elhárítja magától, és a bőrt csupán a hústermelés hulladéktermékének nevezi. Mégis sok pénzt keresnek a bőrrel, amit csak azért tehetnek meg, mert az autógyártók felvásárolják a feldolgozott termékeket. Brazília a világ harmadik legnagyobb bőrexportőre, és a bőr fele az autóiparban köt ki - főként ülésekben, ajtópanelekben és kormánykerékborításokban.

Kutatásuk során a környezetvédelmi szervezetek megpróbálták nyomon követni az autóülés- és a kormánykerék-huzatok hosszú ellátási láncolatát: A brazil szarvasmarhatelepektől, vágóhidaktól, cserzőüzemektől és exportőröktől az európai importőrökig, az autóipari bőrgyártókig, alkatrészgyártókig és magukig a megrendelő nagymárkáig. Nehéz feladat volt, de a nem kormányzati szervezetek a Volkswagennel, a BMW-vel és a Daimlerrel közösen vállalták ezt a feladatot. A gyártók elismerték, hogy gyakran nem tudták a felhasznált bőrt még a vágóhidakig, nemhogy a származási helyükig visszavezetni. Mindazonáltal a jelentéshez legalább a lehetséges üzleti kapcsolatokat sikerült nyilvánosságra hozni, amelyek végpontjai egyrészt Wolfsburgban, Münchenben és Stuttgartban, másrészt az egykori brazil esőerdőben vannak.

Egy példa mutatja, hogy milyen nehéz bizonyítani az autógyártók pontos hozzájárulását: a jelentés szerint az osztrák Wollsdorf bőrgyártó a brazil JBS Couros exportőrtől vásárol bőrt. A környezetvédelmi szervezetek a különböző gyártók adataiból, műholdas fotókból és véletlenszerű mintákból arra következtetnek, hogy a JBS 27, az esőerdő területén található vágóhídról szerzi be az állatbőrt. Ezt azonban nem tudják teljes bizonyossággal igazolni.

A Wollsdorf a honlapján azt állítja, hogy az Adient, a Lear és a Magna autóülésgyártóknak szállít. A Volkswagen (az Adient kivételével), a BMW és a Daimler is az ügyfelei közé tartozik. Ennek alapján a jelentés összesen 1,1 millió hektár erdőirtásban való részvételt tulajdonít az autógyártóknak.

Az autógyártók tagadnak és a beszállítókra mutogatnak

A Volkswagen az ntv megkeresésére visszautasította, hogy köze lenne az erdőirtásokhoz, mint írták a vállalat kizárólag krómmentesen cserzett bőrt használ Európában. Csakhogy a Brazíliából származó bőr általában krómcserzett. A gyártó arra is hivatkozott, hogy minden beszállítótól írásos megerősítést kapott arról, hogy nem használnak olyan bőrt vagy nyersanyagokat, amelyek az Amazonas térségéből illegális erdőirtással létrehozott marhatelepekről származnak.

A Daimler nem tagadja kifejezetten, hogy Brazília erdőirtási területeiről származó bőrt használt volna. A vállalat szerint azonban a beszállítói szerződések előírják, hogy a szállított termékeknek mentesnek kell lenniük az illegális erdőirtástól. A vállalat felsorol számos olyan brazíliai területet, amely az erdőirtásról ismert, és hangsúlyozza, hogy a beszállítóknak meg kell erősíteniük, hogy az alapanyagok nem onnan érkeznek.

A BMW sem cáfolja a jelentést, de arra hivatkoznak, hogy a beszállítóinak szerződéses kötelezettsége a kiterjesztett környezetvédelmi előírások betartása. Valamint azt is állítják, hogy a vállalat évek óta folyamatosan csökkenti a Dél-Amerikából származó beszerzett bőr mennyiségét. 2022 végétől egyáltalán nem használnak többé Brazíliából származó bőrt.

Nehéz tagadni a felelősséget

A jelentés készítői szerint viszont egyértelműen látszik az autóipar felelőssége a környezetkárosításban. Úgy vélik, hogy a dokumentum rávilágít, lehetősége van a gyártóknak abban, hogy a megoldás részesei legyenek: egy megbízható rendszert kell kiépíteniük, amely azonosítja az összes általuk felhasznált nyersanyag eredetét. Az erdőirtáshoz hozzájáruló szállítóknak mindaddig tiltólistán kellene lenniük az autóipari cégeknél, ameddig nem igazolják az alapanyagok forrását, valamint azt, hogy azok elkészítése, feldolgozása nem jár természetpusztítással.

A nem kormányzati szervezetek olyan ellátási láncról szóló törvényt is remélnek, amely egyértelmű szankciókat ír elő. A szövetségi kormány jelenlegi törvénye valószínűleg nem lesz elég számukra. De a fogyasztók is tehetnek valamit: vásárolhatnak vegán autókat, mivel a műbőr már régóta elterjedt az autóiparban.

Az esőerdők pusztítását nem lassította le a koronavírus-járvány. Ebben nagy szerepe van Jair Bolsonaro elnöknek, aki gazdasági okokból még hallgatólagosan támogatja is a farmerek illegális erdőpusztítását.