Trösztellenes eljárást indított a Gazprom orosz földgázipari állami óriásvállalat ellen az Európai Bizottság (EB) szerdán, mert úgy ítéli meg, hogy a cég visszaél piaci erőfölényével, 8 tagállamban felosztotta a piacot, és tisztességtelen árakat határozott meg- jelentette be Margrethe Vestager, a brüsszeli testület versenyjogi biztosa az egyik népszerű mikroblog oldalon.

Közleményében a bizottság hangsúlyozza, hogy az eljárás megindítása nem előlegezi meg annak kimenetelét, az állítások még nem nyertek bizonyítást. Az Európai Bizottság álláspontja szerint ugyanakkor az orosz vállalat területi korlátozások révén felosztotta a piacot, öt tagállamban tisztességtelen, indokolatlanul magas árakat szabott, valamint a Gazprom piaci erejével visszaélve, a gázszállítási szerződéstől független előnyöket, kötelezettségvállalásokat kért egyes tagállamoktól. Ez utóbbit Lengyelország és Bulgária esetében látja igazoltnak a brüsszeli testület, ahol a Gazprom a gázszállításokért cserébe a cég által előnyben részesített infrastrukturális beruházások, például a Déli Áramlat megépítése melletti elköteleződést várt el, más esetben pedig az ahhoz csikart ki hozzájárulást, hogy a vállalat megerősíthesse ellenőrzését az infrastruktúra fölött.

A Gazprom fellebbezni fog

Megalapozatlanok az Európai Bizottság kifogásai - reagált a Gazprom az EB által ellene indított trösztellenes eljárásra. Szergej Kuprijanov, az orosz állami energetikai óriáscég szóvivője közölte, hogy fellebbezni fognak a bizottság döntése ellen. "A törvényes keretek között fogunk lépni" - mondta.

A Gazprom honlapján elhelyezett közleményben a cég tájékoztatási osztálya arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Bizottság által elfogadott közlemény csak egy szakasza a trösztellenes vizsgálatnak. Nem jelenti azt, hogy az orosz állami céget vétkesnek találták volna az Európai Unió monopolellenes törvényeinek megsértésében. Az orosz óriáscég sajtóközleménye azt is hangsúlyozza, hogy a Gazprom szigorúan betart minden nemzetközi jogi szabályozást és azon országok törvényeit is, ahol a vállalatcsoport tevékenykedik. Az EU piacán érvényesített gázárképzési elvei pedig megfelel a piac többi szereplője, a termelők és exportőrök által alkalmazottnak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy szerdai rádióműsorban "teljességgel elfogadhatatlannak" nevezte azt, hogy a 2009-ben Brüsszelben elfogadott uniós harmadik energiacsomag követelményeit az Európai Unió szerinte "visszamenőlegesen érvényesíteni próbálta a korábbi projektekre, és ezek a kísérletek (most) folytatódnak" az EU részéről. Ennek tudta be a mostani Gazprom elleni uniós trösztellenes eljárást is. Lavrov azzal érvelt, hogy a Gazprom a hatályos szerződéseit az akkori uniós szabályozásnak megfelelve kötötte meg a partnereivel. Nem részletezte, milyen szerződésekre gondolt.

A harmadik energiacsomag az Európai Unió gáz- és árampiacának teljes liberalizálását írja elő. Tiltja, hogy gázszolgáltatók egyben gázvezetékek tulajdonosai is legyenek, így megfosztotta a Gazpromot a monopolhelyzetétől. Lavrov szerint a szabályozás visszamenőleges érvényesítése a Gazpromra azért sem fogadható el, mert az Európai Unió és Oroszország közötti 1999-es partneri és együttműködési megállapodás szerint a felek nem tesznek olyan lépéseket, amelyek az üzleti tevékenység feltételeit rontják, és ezt írják elő a több uniós állammal kötött kétoldalú beruházásvédelmi szerződések is.

Az orosz külügyminiszter ugyanakkor közölte, hogy meggyőződése szerint "lesz megállapodás" az EU és Oroszország között, és a tervben lévő "új beruházások megegyeznek Európa érdekeivel". Közöttük elsősorban is a Török Áramlatot említette. Emlékeztetett arra, hogy Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke és energiaügyekért felelős tagja januárban Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszternek a politikai párbeszéd felújítását javasolta. "Mi benne vagyunk, üljünk le, és egyezzünk meg" - mondta az orosz külügyminiszter.

Magyarországon is gátolják a versenyt

Három ország, Magyarország, Csehország és Szlovákia esetében a bizottság megalapozottnak látja a gyanút, hogy a Gazprom a piac felosztásával, a földgáz továbbadásának tilalmával, határokon átnyúló áramlásának megakadályozásával gátolja a piaci versenyt szembemenve az uniós jogszabályokkal.

A tisztességtelen árazás gyanúját Bulgária, Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország esetében tartja megalapozottnak a brüsszeli testület. Margrethe Vestager sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a gázszállítási szerződésekben alkalmazott olajár-indexálás, vagyis a földgáz árának a kőolaj árához való rögzítése önmagában nem jogellenes, az a mód viszont, ahogyan ezeknek az országoknak az esetében alkalmazzák, tisztességtelen árazáshoz vezetett. A dán politikus elmondta, hogy a Gazprom által szállított gáz ára esetenként 40 százalékkal is magasabb egyes tagállamokban, mint máshol.

Vestager tájékoztatott arról is, hogy a Gazpromnak tizenkét hete van válaszolni a bizottság kifogásaira, amelyeket szerdán írásban küldtek el a cégnek, amely szóbeli meghallgatást is kérhet, hogy álláspontját ismertesse, és meggyőzze igazáról a brüsszeli versenyhatóságot.

"Minden lehetőség nyitott" - húzta alá Margrethe Vestager. Így az is, hogy, ha a bizottság vádjai bizonyítást nyernek, akkor a 2013-ban 356 milliárd dolláros forgalmat bonyolító cégre az Európai Bizottság a cég bevételeinek akár 10 százalékát elérő bírságot szabjon ki.