A régió hét országában – Magyarország mellett Bulgáriában Csehországban, Litvániában , Lengyelországban, Romániában és Szlovákiban – nőtt, öt államban - Horvátországban, Észtországban, Lettországban, Szerbiában és Szlovéniában pedig csökkent a fizetésképtelenségi eljárások száma.

A hitelbiztosító szakértői szerint a pandémia időszakában nyújtott támogatási intézkedések fokozatos megszüntetése és az orosz-ukrán háború következményei miatt a következő negyedévekben várhatóan emelkedni fog a közép- és kelet-európai vállalati fizetésképtelenségek száma.

Kapcsolódó

2021-ben a régióban fokozott növekedési ütemet figyelhettünk meg, a bővülés 5,5 százalékos volt, de ez a lendület idén várhatóan elapad. Az idén 3,2 százalékos GDP-növekedésre számítunk- mondta Grzegorz Sielewicz, a Coface közép- és kelet-európai közgazdásza. Minden közép-kelet-európai országnak problémát okoznak az orosz-ukrán háború közvetlen és közvetett következményei . Az Oroszországgal való kereskedelmi kapcsolataik miatt a balti országok fogják a leggyengébb növekedési ütemet felmutatni.

Nehezebb időszakra kell készülni

Miután 2020-ban a régióban visszaesett a vállalkozások fizetésképtelenségi mutatója, 2021-ben nőtt a fizetésképtelenségi eljárások száma, így majdnem visszatért a járvány előtti szintre. Ez az ugrás várható volt, hiszen a kormányok leépítették a korábbi, hatalmas mértékű támogatási intézkedéseiket.

Hét régiós országban – Bulgáriában, Csehországban, Magyarországon, Litvániában, Lengyelországban, Romániában és Szlovákiában több fizetésképtelenségi eljárásra került sor 2021-ben az előző évhez képest, öt országban pedig csökkenést (Horvátország, Észtország, Lettország, Szerbia és Szlovénia) jegyeztek fel.

Lengyelországban csaknem megduplázódott az eljárások száma, ami nagyrészt a világjárvány miatt likviditási nehézségekkel küzdő vállalatok támogatására bevezetett, célzott eljárások megugrásának köszönhető. A lengyel fizetésképtelenségi ráta, azaz az eljárások teljes száma az aktív vállalatok teljes számához viszonyítva 0,06 százalékot ért el, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 10 ezer lengyelországi vállalatból mindössze 6 ment keresztül a rendelkezésre álló hivatalos eljárásokon. Magasabb arányt mértek azon országokban, ahol a fizetésképtelenségi eljárások alkalmazása népszerűbb megoldás, a horvát mutató például 1,61 százalékos, a szerb pedig 3,31 százalékos.

Egyik válságból a másikba

Bár a koronavírus-járvány jelenleg is tart, a gazdaságokat és a vállalkozásokat egy másik kihívás is érinti: Oroszország ukrajnai inváziója megdobta az energiaárakat, mivel Európa továbbra is függ az Oroszországból származó olaj-, földgáz- és szénimporttól. Ráadásul mindkét ország a mezőgazdasági alapanyagok jelentős termelője és exportőre. Az agrár-élelmiszeripari termelés a műtrágyaárak függvénye is, amelyek szintén felgyorsultak, és a kelet-közép-európai régió függ az Oroszországból és Fehéroroszországból importált műtrágyáktól. Emellett a háború miatti magasabb világpiaci árak és fémhiány tovább súlyosbította az ellátási lánc zavarait.

E tényezők az energia- és az input árak további emelkedéséhez vezettek a vállalkozások számára, beleértve a közép-kelet-európai cégeket is. Ráadásul a kelet-közép-európai gazdaságokban felgyorsult az infláció, főként az energiaárak emelkedése miatt, ugyanakkor az élelmiszerárak is növekedtek. Közben a háztartások vásárlóerejének csökkenése is aggodalomra ad okot, ez ugyanis szűkítheti a vállalkozások potenciális ügyfélkörét - hívta fel a figyelmet a Coface .

A következő negyedévekben folytatódhat a vállalati fizetésképtelenségek növekedése - mondta Jarosław Jaworski, a Coface közép- és kelet-európai regionális vezérigazgatója. A háború következményei pedig ezt csak gyorsítják.