A parlament döntését most már csak az államfőnek kell aláírnia, ami lényegében formalitás - számolt be az MTI.
A döntés oka Oroszország Ukrajna elleni támadása, illetve az a lehetőség, hogy a pénzintézeteket Oroszország az ellene foganatosított büntetőintézkedések megkerülésére használhatja fel.
Zbynek Stanjura pénzügyminiszter szerint Csehország tagságának tényleges megszűnésére a szabályok szerint a kilépési dokumentum hivatalos beadásától számítva hat hónap múlva kerül sor. A cseh kormány most azon fog dolgozni, hogy visszakapja a befizetett tőkéjét, és megkapja a banki tevékenységből származó részesedését. A tárca kimutatása szerint mintegy 82 millió euróról van szó. „Aránylag szkeptikus vagyok, hogy sikerül-e visszakapni minden pénzünket“ – jegyezte meg újságírók előtt a tárcavezető.
E bankok még a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) idején jöttek létre, s egyes esetekben fennáll az a veszély, hogy Oroszország rajtuk keresztül megkerülhetné a szankciókat. Ezért szükséges a tagság mihamarabbi megszüntetése - jelentette ki még márciusban a kormány döntése után Petr Fiala miniszterelnök.
A Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bankot 1963-ban alapították a KGST akkori tagállamai. Csehország alaptőkéje a bankban 26,7 millió euró. A Nemzetközi Beruházási Bankot 1970-ben hozta létre kilenc KGST-tagállam. A cseh alaptőke értéke a pénzintézetben 37,4 millió euró – írja a CTK hírügynökség hivatalos adatokra hivatkozva.
Legolvasottabb
Németország borítja az uniós olajembargót, külön tiltást vezetnek be
Orosz földgáz: Brüsszel enged, de Magyarország megütheti a bokáját

Országos naperőmű-boomot jelentett be az MVM Csoport

EU-jóslat: az év második felében kapják a nyakukba a magyarok a feketelevest

Terhet kaphat a nyakába a MOL, megadóztatnák az orosz olajat a szomszédban
Menekítik az ukrán katonákat az Azovsztalból, nem tud jobb megoldást a védelmi minisztérium

Látványos változás jön a boltokban május 28-tól

Megjött az orosz válaszlépés a finn NATO-csatlakozásra
