A járvány stabil tőkepozícióban érte a kelet-közép-európai bankszektort. 2019-ben az átlagos tőkemegfelelési mutató 20 százalék volt, a sajáttőke-arányos nyereség 12,7 százalék, míg a nem teljesítő hitelek aránya a korábbi évekhez hasonlóan alacsony szinten alakult, sőt tovább csökkent. 2020-ban ezek az eredmények azonban a jelenlegi gazdasági visszaesés következtében jelentősen romolhatnak, komoly kihívásokat okozva a bankszektor vezetői és tulajdonosai számára, állapítja meg a tanulmány.

Csökken a jövedelmezőség

QP | Quality Placement

A konszolidáció jelenleg is folyamatban van a fragmentált közép-kelet-európai bankszektorban, az utóbbi években számos tranzakció ment végbe. A nem stratégiai pozícióban lévő bankok elhagyták a régiót vagy racionalizáltak működésüket, miközben a legmeghatározóbb szereplők felvásárlási étvágya megmaradt.

"A tavalyi tanulmány alapján azt vártuk, hogy a jövőben lassuló gazdasági környezet a kevésbé hatékonyan működő bankokra nyomást helyezhet jövedelmezőség szempontjából. 2020-ban azonban nem egy gazdasági lassulás, hanem egy globális válság következtében komoly visszaesés következett be. Ilyen, a banki jövedelmezőséget és tőkehelyzetet negatívan érintő körülmények között, a kisebb és kevésbé stabil szereplők nem feltétlenül képesek egyedül leküzdeni a kihívásokat. A stabilitás, a negatív hatásokkal szembeni ellenállóság, a méretgazdaságosság és a működési hatékonyság még az eddiginél is fontosabbak lesznek, így a nagyobb, diverzifikáltabb bankcsoportoknak várhatóan lesz lehetősége szelektív felvásárlásokra" - mondta Bíró Balázs, a Deloitte Regionális FSI üzletágának vezetője.

Erős tőkepozícióban érte a szektort a pandémia

A kelet-közép-európai bankokat erős tőkepozícióban érte a covid-19 okozta válság. A tőkemegfelelési mutató stabil maradt 2019-ben, átlagosan 20 százalékos szinten, amely 2018-hoz képest 0,2 százalékpontos növekedést jelentett. A régió átlagos jövedelmezősége szintén stabilan alakult, a sajáttőke-arányos nyereség 12,7 százalék, míg az eszközarányos megtérülés 1,5 százalék volt. A vizsgált országok többségében a jövedelmezőségi mutatók nem változtak vagy enyhén csökkentek, ezzel szemben a régiós átlag az ukrán bankrendszer magas, 33,5 százalékos sajáttőke-jövedelmezőség miatt növekedett. A magas jövedelmezőségi szint a covid-19 által állított kihívások miatt a jövőben várhatóan csökken.

A banki eszközök csaknem 60 százalékát a régió 15 legnagyobb bankcsoportja adta. Eszközök tekintetében a régió legnagyobb szereplője továbbra is az Erste csoport (8,7 százalékos piaci részesedés, 8 ország), őket követi a KBC csoport (7,8 százalékos piaci részesedés, 4 ország), majd az UniCredit csoport (6,5 százalékos piaci részesedés, 9 ország). A magyar OTP csoport érte el a legmagasabb banki eszköznövekedést a régióban, az elmúlt évek expanzív akvizíciós stratégiájának köszönhetően.

A nem teljesítő hitelek átlagos aránya a közép-kelet-európai régióban 7,2 százalék volt 2019-ben, ami 0,75 százalékponttal alacsonyabb, mint 2018-ban. A javuló eszközminőség fő okai a gazdasági növekedés, valamint a szabályozó hatóságok által támogatott folyamatos portfóliótisztítási tevékenységek voltak. Összességében a nem teljesítő hitelek átlagos aránya a régióban 2019 végére történelmi szintre csökkent, ami kedvező kiindulási helyzetbe hozta a régiós bankszektort a járvány okozta gazdasági kihívásokkal szemben.

A moratórium miatt jók a portfóliók

Az elkövetkező időszakban a bankok jövőbeli kilátásai nagy mértékben függnek a gazdasági kilábalás és a folyamatos szabályozói támogatás együttes jelenlététől. A világjárvány kezdete óta az állami támogatások kulcsfontosságú szerepet játszottak a bankok eszközminőségének megőrzésében a régióban, mely támogatások esetleges megvonása azonban a hitelek bedőlési arányának gyors növekedéséhez vezethet.

A szabályozók a nem teljesítő hitelek korai azonosítását és a céltartalékképzést sürgetik, amik hozzájárulhatnak a hitelek sikeres monitoring és értékesítési tevékenységéhez, állapítja meg a tanulmány. A gazdaságot védő szabályozói intézkedések, úgymint a hitelmoratórium, vagy a bankoknak nyújtott különböző engedmények átmenetileg elfedhetik a valós gazdasági károkat egy bizonyos mértékig, azonban a portfóliók minőségét és a bankok jövedelmezőségét érintő későbbi negatív hatások jelentősek lehetnek.

Jöhetnek a szuperbankok

A tranzakciók számát tekintve a legaktívabb régiós piacok 2019 és 2020 szeptembere között a balti országok (6 tranzakció), Szerbia (4 tranzakció), Csehország (3 tranzakció) és Románia (3 tranzakció) voltak. A régió legaktívabb felvásárlói a magyar OTP Bank (3 tranzakció), valamint a KBC csoport (2 felvásárlás) voltak. A legaktívabb eladók a régióban a Société Générale (4 tranzakció), a Danske Bank (2 tranzakció, 1 folyamatban lévő tranzakció) valamint a Piraeus Bank (2 tranzakció) voltak 2019 és 2020 szeptembere között. A Deloitte felmérésében még nem szerepel a három magyarországi nagybank, az MKB, a Budapest Bank és a Takarékbank tervezett fúziója.

Az elmúlt évek során a régió bankjai kiemelkedő teljesítményt nyújtottak a stabil makrogazdasági környezetben. A covid-19 járvány azonban megszakította ezt a kedvező, felfelé ívelő trendet 2020-ban, csökkentve ezzel a bankok jövedelmezőségi és a tőkemegfelelési kilátásait. A gazdasági sokk közepette, amikor a stabilitás különösen fontos, a közép-kelet-európai bankszektor még mindig nagyon fragmentált, számos kisebb szereplővel. Mivel a kisebb, kevésbé hatékony szereplők nem feltétlenül képesek egyedül leküzdeni a jövedelmezőséggel és tőkemegfeleléssel kapcsolatos kihívásokat, a Deloitte arra számít, hogy a konszolidáció a következő évek során nem csak folytatódhat, de fel is gyorsulhat a covid-19 okozta válság hatására.

"Az elmúlt években is aktívan támogattuk ügyfeleinket a régiós banki konszolidációs folyamatban. A bankszektor vezetőivel történt közelmúltbeli konzultációink alapján úgy látjuk, hogy a piaci szereplők a moratóriumok fokozatos kivezetésével megvárják a covid-19 okozta válság tényleges hatásait. A következő időszak azonban megmutatja majd a valódi károkat, ami várhatóan további konszolidációhoz vezet majd a közép-kelet-európai bankpiacon" - tette hozzá Bíró Balázs.

A biztosítóknak egyelőre nincs okuk panaszra

A 2019-ben kitartó gazdasági növekedésének köszönhetően tavaly további 6,3 százalékkal növekedett a régiós biztosítási szektor teljes díjbevétele a 2018-as rekord összegű bruttó díjbevétel után - áll a Deloitte CEE Insurance M&A Study tanulmányában. A növekedés motorja továbbra is a nem-élet üzletág bővülése, de az életbiztosítási üzletág hosszú évek óta tartó csökkenési trendje is megtört 2019-ben és egy szerény 2,1 százalékos növekedést tudott felmutatni régiós szinten.

Gyakorlatilag változatlan szinten maradt az átlagos biztosítási díj penetráció a kelet-közép-európai régió mind a 15 országában, mértéke 2,4 százalék körül alakult. Az egy főre jutó átlagos éves díjbevétel, 6,4 százalékos növekedést felmutatva, 2019-ben mintegy 348 euróra emelkedett.

A régióban legnagyobb életbiztosítási díjbevétellel rendelkező "Top 10" életbiztosító csoport a régiós piac díjbevételeinek 75 százalékával rendelkezik. Egy ilyen tipikus, regionális csoport átlagosan 5-6 országban van jelen és összesen körülbelül 929 millió eurós díjbevételt ér el. A nem-élet üzletág esetében a "Top 10" biztosító csoport a díjbevételek 69 százalékát tudhatja magáénak. Hasonlóan, egy ilyen tipikus, regionális csoport 5-6 országban vannak jelen és összesen átlagosan 1,809 milliárd eurós díjbevételt ér el.

A nagyok maradnak csak fenn

A közelmúltban több nemzetközi biztosító csoport döntött régiós jelenlétének felülvizsgálatáról, valamint a lehetséges kivonulásról, amelynek eredményeképpen 2020-ban évek óta nem tapasztalt volumenü tranzakciókat élhettek meg az iparági szereplők. Ide sorolhatóak a francia AXA tranzakciói, amelynek keretében 1 milliárd euróért adta el lengyel, cseh és szlovák érdekeltségeit az osztrák Uniqua-nak, valamint a holland Aegon, amely a nemrégiben bejelentett tranzakció keretében 830 millió euróért adta el magyar, lengyel, román és török érdekeltségeit a az osztrák VIG-nek. Ugyanakkor más jelentős szereplők is aktívan hirdetik növekedési, felvásárlási szándékukat, melyek között az osztrák a VIG és Uniqua biztosítókat, az olasz Generalit vagy akár a bolgár központtal rendelkező Euroins csoportot lehet megemlíteni.

Habár az egyes országok piacait jellemzően a top 3-6 biztosító dominálja, rajtuk kívül számos kisebb szereplő osztozik a fennmaradó részeken. A piacok továbbra is sokszereplősek és jelentősen kompetitívek maradtak, ez pedig a következő években is megfelelő táptalajt nyújthat a piaci konszolidáció folytatódásának, állapítja meg a tanulmány. A Deloitte szakértői szerint ugyanis a piac három legnagyobb szereplőjének nyereségessége jóval nagyobb a kisebbekénél, emiatt azok a cégek, amelyeknek nem sikerül egy-egy piacon felkerülni a dobogós helyekre, kivonulhatnak.

A tranzakciók számát tekintve a tanulmány által vizsgált időszakban (2015-2020 november) a régió legaktívabb piaca továbbra is Lengyelország, 17 tranzakcióval, ezt követik Csehország (14), Magyarország (9), Románia (7), és Bulgária (7). A régió legaktívabb vásárlója továbbra is az osztrák VIG csoport volt, az elmúlt időszak mintegy 10 lezárt tranzakciójával és 3 folyamatban lévővel. További jelentős vásárlók voltak a kanadai Fairfax csoport, a Generali, az Euroins, az Uniqua és az Allianz.

"A biztosítói tranzakciók a pandémiás környezet ellenére folytatódtak, köszönhetően annak, hogy nagy nemzetközi cégcsoportok felülvizsgálják regionális jelenlétüket, illetve a jelentős szereplők tovább folytatták piaci jelenlétük erősítését. Ennek eredménye volt az utóbbi évek egyik legnagyobb regionális biztosítási tranzakciója az Aegon kivonulása a magyar, lengyel, román és török piacokról, amelyet komoly nemzetközi versenyben a VIG vásárolt meg. A regionális biztosításpiaci konszolidáció várhatóan tovább foyltatódik a szektorban a következő években" - mondta Vajda Zsolt, a Deloitte regionális biztosítási tranzakciókra fókuszáló csapatának vezetője.