A londoni kormány bankkölcsönt javasolt felvenni, s úgy vélte, nem az adófizetők pénzéből kell megmenteni egy veszteséges céget, ha a tulajdonosok nem vállalnak felelősséget. (Egyes források szerint az esetleges állami kölcsön kellemetlen helyzetbe hozhatná Lord Peter Mandelson brit gazdasági minisztert, aki köztudottan jó kapcsolatban áll az orosz oligarchával: nevük együtt szerepelt a Gyeripaszka és több brit politikus találkozóiról szóló tavalyi beszámolókban.) Az LDV-nek 40 millió font rövid lejáratú hitelre lenne szüksége, s felszámolása esetén 900 dolgozója, valamint további mintegy ezer beszállító és kereskedő vesztené el munkahelyét. A gyár a GAZ orosz autógyáré, amely viszont Gyeripaszka birodalmához tartozik, s a kormány által a hazai autóipar védelmére hozott minden intézkedés ellenére súlyos gondokkal küzd. Az utóbbi időben többször állította le hosszabb-rövidebb időre a futószalagokat, és kénytelen csökkenteni a brit gyár finanszírozását is, bár a pénz egyelőre még folyamatosan érkezik - írja az MTI-eco. Gyeripaszka 2006-ban vette meg a mikrobuszokat és furgonokat gyártó, a csőd szélén járó LDV gyárat 50 millió fontért s azóta további 25 millió fontot ruházott be, hogy a tervek szerint a cég átálljon az elektromos árammal hajtott autók gyártására. Tavaly azonban az LDV milliós veszteségeket könyvelt el. A GAZ igazgató tanácsának elnöke úgy nyilatkozott, hogy az LDV átvételéről a menedzsmenttel tárgyalnak, és közel járnak a megállapodáshoz, de a kormánynak is meg kell tennie a magáét. Gyeripaszka, aki többek között a Ruszal Holding - a világ legnagyobb timföld és aluminiumtermelő konszernje - tulajdonosa és január óta vezérigazgatója, a napokban úgy nyilatkozott, hogy nincs szüksége a kormány támogatására sok milliárd dolláros bankadósságainak átstrukturálásához. Szakértők hozzátették: az orosz kormánytól a válság kezdete óta nyugati bankoknál lévő hitelei törlesztésére Gyeripaszka már kapott 4,5 már kapott milliárd dollárt egy évre, s biztosítékként letétbe helyezte a Nornikel konszern részvényeinek 25 százalékát. (Oroszországban a válságkezelés egészen a legutóbbi hetekig az oligarchák és a bankok - valamint eleinte a rubel árfolyamának - támogatására, és a likviditási válság enyhítésére szorítkozott. Egyre többször vetődik azonban fel, hogy az első privatizáció során tudatosan kialakított oligarcha-réteg vagyonát az államnak vissza kellene vennie, bár arról még nincs szó, hogy milyen módon.) A Reuters szerint csak a Ruszal mintegy 14 milliárd dollárral tartozik orosz és nyugati bankoknak. Az üzletember azonban cáfolta, hogy hitelei összességükben meghaladnák a 301 milliárd dollárt. Azt mondta a hírügynökségnek, hogy reményei szerint március elején aláírja a moratóriumról szóló megállapodást, és ezt követően lesz 3-4 hónapja a hitelek átstrukturálásáról folytatandó tárgyalásokra. Az alig 40 éves Oleg Gyeripaszka tavaly még Oroszország leggazdagabb, s a világ 9. leggazdagabb embere volt, de a Finansz című orosz folyóirat szerint idén Oroszországban a 8. helyre esett vissza, s az ő vagyona csökkent a válságban a legnagyobb mértékben, 35 milliárd dollárral.
QP | Quality Placement