Öt éve meg nem kellett olyan kihívásokkal szembesülniük a magánszférába való behatolásra érzékeny törvényalkotóknak, mint most, amikor a Facebook oldalára világszerte 400 millióan regisztráltak.

A vezető internetes kapcsolatháló-oldalon december óta az alapbeállítás szerint nyilvánosak a felhasználók adatai, márciusban pedig olyan tervek szivárogtak ki a Facebook-tól, miszerint harmadik oldalakkal osztana meg automatikusan bizonyos információkat felhasználóiról.

Marc Rotenberg, az Electronic Privacy Information Centre elnöke szerint mostanra a Facebook minden lépését aggodalom kíséri a magánszféra védelmezői részéről. A Forrester Research elemzője, Augie Ray szerint az internetes reklámcégeknek nagyon sokat megérnek a felhasználó-specifikus adatok; a Facebook ezért profitérdekei szerint jár el, amikor kiárusítja a felhasználói alapadatait.

Egyre erősebben fordulnak azonban szembe a kapcsolatháló-oldalak gyakorlatával az európai és az amerikai szabályozó hatóságok. A német és svájci hatóságok azt vizsgálják, hogy jogszerű-e, ha a felhasznalók mások egyértelmű beleegyezése nélkül tölthetnek fel róluk képeket vagy információkat.

A két országban arra kötelezték a Facebook-ot, hogy csak a felhasznalók beleegyezése esetén kerülhessenek ki róluk mások által felrakott képek. Ausztrália is hasonló intézkedések bevezetésére készül, és az Európai Bizottságban fontolgatják a kérdés szabályozásának összehangolását.

A Facebook szerint azonban a szabályozó hatóságok eltávolodtak az "emberektől". Tim Sparapani, a Facebook PR igazgatója szerint a felhasználók élvezik a web2.0 előnyeit, ezért a hatóságok jobban tennék, ha meghagynák a felhasználóknak, hogy mit tesznek a személyes információikkal.
QP | Quality Placement