A Magyar Villamos Művek Zrt. és leányvállalata, a nemzeti nagyfeszültségű hálózatot tulajdonló MAVIR ZRt. közleménye kiemeli: minél előbb szükség van az egységes európai áramellátó-központ felállítására, amely minimalizálhatja a kockázatokat. November 4-én este 22 óra 10 perc körül az észak-német távvezeték rendszerben üzemzavar történt, amely dominó effektussal több távvezeték kikapcsolódásához vezetet. Ennek eredményeként az európai villamosenergia-rendszer kezdetben kettő, majd három részre szakadt. A kezdeti rendszerbomlás két részre vágta Németországot, Ausztriát. A nyugati rész Belgiummal, Hollandiával, Spanyolországgal, Portugáliával, Olaszországgal és Szlovéniával, a keleti rész a CENTREL országokkal (Lengyelországgal, Csehországgal, Szlovákiával, Magyarországgal), ukrán szigettel és kezdetben a délkelet-európai országokkal maradt szinkronban. Miután a Németország északi részén lévő szélerőművek a keleti részben maradtak, a nyugati részben az igény lényegesen meghaladta a betáplálást. Ennek következményeként a frekvencia gyorsan csökkenni kezdett egészen 49 Hz-ig. Az automatikus terheléskorlátozó rendszerek az UCTE előírásoknak megfelelően azonnal működésbe léptek és ennek eredményeként fogyasztók millióit kapcsolták le a hálózatról. A keleti részrendszerben - ennek része maradt a magyar hálózat is - a túltermelés gyors frekvencianövekedést eredményezett, amelynek eredményeként 50,4 Hz-re növekedett a frekvencia. Ez több magyarországi erőműben a frekvencia növekedés elleni védelem működését indította, amely a közüzemi nagykereskedő mérlegkörében is több termelő, a Csepeli Erőmű, Újpesti Erőmű, Kelenföldi Erőmű leállását eredményezte. A nemzeti rendszerirányító, a MAVIR ZRt. a hazai teljesítmény egyensúly helyreállítása érdekében mindhárom rendelkezésre álló szekunder tartalék gázturbina indítását kezdeményezte, amely rövid időn belül sikeresen meg is történt. A keleti rész német területén az üzemzavart követően jelentkező többlet betáplálás hálózati lengést is elindított, amelynek eredményeként a horvát, szerb, román irányú távvezetékek kikapcsolódtak, így a délkelet-európai rendszer levált a keleti részrendszerről, a kontinentális, UCTE hálózat három részre szakadt. A rendszerbomlás Magyarországon csak jelentéktelen nagyságú, mintegy 1500 kWh fogyasztói korlátozást okozott, mintegy 20-30 perc időtartamra. A MAVIR közleménye az esemény kapcsán kiemeli: a magyar villamosenergia-rendszer és a magyar rendszerirányítás jól vizsgázott, azzal, hogy a máshol jelentős fogyasztói kikapcsolódással járó üzemzavart minimalizálni tudta. Ebben meghatározó szerepe van azoknak a jelentős fejlesztéseknek, amelyet a magyar átviteli hálózaton, a nemzetközi összeköttetéseken az elmúlt időszakban az MVM és a MAVIR elvégzett. Más országokkal szemben Magyarország folyamatosan jelentős, évente 20 milliárd forintot megközelítő nagyságrendű összegeket költ az átviteli rendszer és a kapcsolódó infrastruktúra szinten tartására, fejlesztésére. A magyar erőfeszítések ugyanakkor csak részben tudják minimalizálni a hasonló üzemzavarok veszélyét, ugyanis a szabályozhatatlan szélerőművek nagy tömegben történő rendszerbe állítását egyrészt nem tudta követni a kiegyenlítésüket végző erőművek bővítése, másrészt azokat ki is szorítják a rendszerből. Emiatt az arányában csökkenő kiegyenlítő kapacitás a gyors állapot változásokra nem tud megfelelően reagálni, és könnyen bekövetkezhetnek nagyobb kiterjedésű üzemzavarok. "Nagyon fontos lenne az egységesülő európai belső villamosenergia-piac technikai és kereskedelmi feltételeinek folyamatos figyelemmel kísérése a dr. Kóka János miniszter úr által is sürgetett európai, energetikai felügyeleti központ megalapításával, amely rámutathatna a nemzetközi együttműködést fenyegető és ezért nemzetközi megoldást igénylő problémákra. Ezáltal elkerülhető lenne, hogy a csak összehangoltan üzemeltethető, egymásra lényeges hatást gyakorló részrendszerek fejlesztése elkülönült érdekek mentén, mások kockázatait is indokolatlanul növelve történjen" - fogalmaz a közlemény. A viszonylag erős nemzetközi összeköttetések hátterében esetenként gyenge belső hálózatok állnak, amely bármilyen túlterhelődés esetén könnyen részekre eshet. Különösen kedvezőtlen ebből a szempontból az osztrák nagyfeszültségű hálózat helyzete, amely már programszerűen felkészül az Észak- és Dél-Ausztria közötti szükségszerű belső hálózatbontásokra. A nagykereskedelmi áramlások miatt rendszeresen előfordul, hogy az ellátásbiztonság szempontjából szükségszerű n-1 elvet a szomszédos országokban a hálózat nem képes biztosítani, azaz bármelyik vezetékszakasz kikapcsolódása nagyobb kiterjedésű üzemzavarokhoz vezethet. A magyar rendszer szempontjából különösen aggasztó az is, hogy az utóbbi években nagyobb teljesítőképességű, jól szabályozható erőművek nem kerültek üzembe, így mint arra már többször utaltunk a rendszer szabályozhatósága az ellehetetlenülés határán van, a magyar rendszerirányító sem tudja gyakran a negatív szabályozási tartalékra vonatkozó nemzetközi kötelezettség vállalásokat betartani. Ezért mielőbb szükség lenne egyrészt a jelenleg kötelező átvétel körébe tartozó kiserőművek szabályozhatóságának, a működésbe történő rendszerirányítói beavatkozás lehetőségének kikényszerítésére, másrészt a további hasonló erőművek rendszerbe állítása előtt a tározós vízerőmű megépítésére. A MAVIR szerint a tartós kereslet-kínálat egyensúly biztosításához elengedhetetlen nagyerőművek megépítésére csak stabil gazdasági, finanszírozási körülmények mellett lesz lehetőség. Ebből a szempontból különösen fontos a jelenlegi gazdasági környezetben a hosszú távú kapacitás lekötési megállapodások által biztosított kiszámítható, tervezhető befektetői jövőkép a banki finanszírozás hátteréhez.
QP | Quality Placement