Az Európai Unió Törvényszéke (GCEU) hatályon kívül helyezte az Európai Bizottságnak az Apple-re vonatkozóan az ír adóügyben hozott határozatát. Mint emlékezetes, az Európai Bizottság 2016-ban hozott egy olyan határozatot, melyben megállapította, hogy az Apple-nek 13,1 milliárd eurónyi meg nem fizetett adója keletkezett Írországban 2003 és 2014 között, amihez még 1,2 milliárd eurónyi kamat megfizetésére is kötelezték a céget.  Ez ellen a döntés ellen fellebbezet mind Írország, mint az Apple.

Nem állami támogatás

A Törvényszék szerint az Európai Bizottság helytelenül állapította meg, hogy az egyébként Írországban bejegyzett, de ott adóalanynak nem számító Apple Sales International (ASI) és az Apple Operations Europe (AOE) gazdasági előnyöket élvezett az ír adószabályok miatt és az igazából állami támogatásnak minősül. A Törvényszék szerint az Európai Bizottság nem tudta érdemben bizonyítani, hogy az Apple kedvezményes bánásmódban részesült és az tiltott állami támogatásnak minősül.

Ezzel érvelt a bizottság

Az Európai Bizottság úgy vélte, hogy az ír adóhatóságnak egy 1991-es és egy 2007-es adóügyi határozata "jelentősen és mesterségesen csökkentette" az Apple által Írországban befizetendő adót 1991 óta, ezért az tiltott állami támogatásnak minősül. A brüsszeli testület megítélése szerint ez az eljárás átgondolatlanul hitelesítette a két olyan Apple cég - az ASI és az AOE- adóköteles nyereségének meghatározására használt módszert, amelyek ugyan Írországban székhellyel rendelkeznek, de Írországon kívülről menedzseltek és az Apple Amerikán kívüli értékesítéséért felelnek.

A bizottság meglátása szerint az adómeghatározások gazdaságilag nem életszerűek, mert a két cégnek szite a teljes profitját az Apple a "központnak" tulajdonította. A központok viszont a bizottság szerint csak papíron léteztek, így azok ekkora profitot sem tudtak termelni.

Továbbá ezek a nyereségek egyetlen országban sem voltak adókötelesek, köszönhetően az ír adójog azon különleges rendelkezéseinek, amelyek már nem hatályosak. Ezek alapján az Apple-nek az európai tevékenységein elkönyvelt effektív adókulcsa 1 százalék volt, ami 2003 és 2014 között tovább csökkent és mindössze 0,005 százalékos társasági adót kellett fizetnie az Apple Sales International által megtermelt profit után. Ezek a ráták jóval elmaradtak a más vállalatok által fizetendő sarcoktól.

Az Európai Bizottság továbbá azzal is érvelt, hogy az ír cégeken keresztül értékesített termékek szellemi tulajdonjogának értékét, és az eladásból származó profitot is ezeknek a cégeknek kellett volna tulajdonítani.

Az Apple és Írország értett egyet

Az Apple és Írország sem értett egyet az Európai Bizottság vádjaival ezért az Európai Bírósághoz fordultak. Az Apple azzal érvelt, hogy az ezeknek a termékeknek tulajdonítható érték nagy része az Egyesült Államokban keletkezik ezért az adót is ott kell megfizetni. Emellett azzal is érvelt a cég, hogy a működési területén mindenhol megfizet minden adót.

A cég azzal vádolta az Európai Bizottságot, hogy megpróbálja újraírni az Apple történelmét Európában, figyelmen kívül hagyja az ír adótörvényeket és kiforgatja a nemzetközi adórendszert. Emellett azt is állította, hogy az EU vádjainak nincs sem ténybeli, sem jogi alapja, mivel az Apple soha nem kért és nem is kapott semmilyen különleges bánásmódot.

Az ír kormány szintén ellent mondott a bizottsági döntésnek, mondván a bizottság döntése alapvetően hibás és ezzel megsértette az ország szuverenitását azzal, hogy megpróbálta a nemzeti jogot felülírni.

A döntést követően Írország, az Apple és az Európai Bizottság két hónapot kap annak eldöntésére, hogy elfogadják-e a bíróság döntését, vagy fellebbeznek az EU legfelsőbb bíróságánál.

Margrethe Vestager az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke az Európai Bíróság fenti döntésével kapcsolatban úgy reagált, hogy az Európai Bizottság megvizsgálja az ítéletet és mérlegeli a lehetséges következő lépéseket. Vestager közleménye szerint a bizottság továbbra is kiáll amellett, hogy a vállalatoknak az adóterhekből tisztességesen ki kell venni a rájuk eső részüket. Ha egy tagállam bizonyos multinacionális vállalatoknak olyan adókedvezményeket ad, amelyek a versenytársak számára nem elérhetők, az sérti a fair versenyt az EU-ban. Emellett  megfosztja az államot és az állampolgárokat a szükséges beruházások forrásaitól is, amire főleg válságok idején lehet nagy szükség.