A lap alapítóiból, olvasóiból, dolgozóiból és az újságírói szakszervezetekből álló függetlenségi pólus hétfő este jelentette be, hogy a két francia tulajdonos, Xavier Niel és Matthieu Pigasse "megerősítette, hogy elkötelezett a lap szerkesztőségi függetlenségének megőrzésében és megerősítésében" azzal, hogy jóváhagyási jogot biztosít a szerkesztőségnek a jövőbeni tulajdonosváltásokhoz.

A tulajdonosok arra is nyitottnak mutatkoztak, hogy megkezdődjön a gondolkodás egy olyan alapítványi működés létrehozásáról, amely még inkább szavatolná a szerkesztőség teljes függetlenségét.

Az újságírók által üdvözölt fejleménnyel egy rendkívül heves vita zárult le a Le Monde szerkesztősége és a fő részvényesek között, amely az elmúlt napokban a két francia üzletember közötti párbajjá kezdett változni.

A szerkesztőség jóváhagyási joga a tulajdonosváltáshoz azóta volt vita tárgya a Le Monde-on belül, amióta fél évvel ezelőtt Matthieu Pigasse a tulajdonostársa és az újságírók megkérdezés nélkül a saját részesedése 49 százalékát eladta Daniel Kretinsky cseh milliárdosnak, aki így egy kicsivel több, mint 13 százalékos tulajdonosa lett az újságnak és társ-kiadványainak.

Daniel Kretinsky meglepetésszerű megjelenése a lap tulajdonosai között aggodalmat váltott ki a szerkesztőségen belül, ahol sokan attól tartottak, hogy a cseh milliárdos úgy akarja a lap felett megszerezni az ellenőrzést, hogy ajánlatot tesz Matthieu Pigasse további részesedésére is, és többségi tulajdonos lesz.

A lap védelmében tíz nappal ezelőtt több mint ötszáz nemzetközi közéleti személyiség írta alá azt a petíciót, amelyben a Le Monde szerkesztőségi függetlenségének megőrzéséért emeltek szót.

A nyomás hatására Matthieu Pigasse csütörtökön bejelentette, hogy aláírt egy megállapodást az újságírók véleményezési jogáról, de a függetlenségi pólus szerint a bankár nem volt hajlandó elfogadni ugyanazokat a feltételeket, mint a másik francia főrészvényes, Xavier Niel. Ráadásul Pigasse azt javasolta Nielnek, hogy egyenlő részben vásárolják ki a Prisa spanyol csoport részesedését a Le Monde-ból, hogy a részesedésük egyenlő mértékű maradjon a lapban.

Válaszul Xavier Niel azonban még radikálisabb javaslattal élt a lap jövőjének biztosítására: jelezte, hogy egyedül felvásárolja a Prisa részesedését és felajánlja azt a függetlenségi pólusnak. A francia milliomos arra is javaslatot tett, hogy ő és Matthieu Pigasse a saját részesedésükből hozzanak létre egy alapítványt, amelynek célja a Le Monde tőkéje függetlenségének megőrzése.

A lap függetlensége érdekében tett felajánlások eleinte provokációnak hatottak Xavier Niel részéről  Matthieu Pigasse irányába, aki eladósodott, amikor beszállt a Le Monde tőkéjébe, és jóval kisebb vagyonnal rendelkezik, mint a mobiltelefon-hálózatot üzemeltető Xavier Niel. Ezért is hatott meglepetésként a Le Figaro című napilapban kedden megjelent interjú, amelyben a két üzletember megerősítette, hogy a Le Monde érdekében félretették a nézeteltéréseiket, és egy olyan megoldást találtak, amelyet közösen dolgoztak ki. Ez pedig a részesedésük 100 százaléknak felajánlása egy alapítványnak, amely "megőrzi és megszilárdítja a Le Monde függetlenségét".

"Mindketten új lapot szeretnék kezdeni a közelmúlt epizódjai után" - fogalmazott Matthieu Pigasse a Le Figarónak adott interjúban. Az üzletember hozzátette, hogy Daniel Kretinsky "aktívan támogatja a megállapodást, amelyben teljesen részt vett, ahogy az egyeztetésekben is".

Xavier Niel szerint a feszültség a Le Monde szerkesztőségével "egy klasszikus párkapcsolati válság volt", amelyből a lap újságírói nagyon előnyösen kerültek ki, miután megkapták a jóváhagyási jogot a jövőbeni tulajdonosváltásokhoz.

A Le Monde újságírói és szerkesztői az 1944. évi megalapításától a lap 2010-ben történt, jóváhagyásukkal lezajlott eladásáig ellenőrző üzletrésszel rendelkeztek, de az újság irányvonalát továbbra is ők határozzák meg. Daniel Kretinsky megjelenése a tulajdonosok között elsősorban azért okozott aggodalmat a szerkesztőségben, mert az adásvétel titokban történt.