A Gazprom mellett a projektben részes öt másik nyugat-európai vállalatra 234 millió zloty (52 millió euró) bírságot szabott ki az UOKiK - írja az MTI.

A Gazprom szerdán kiadott közleményében leszögezte, hogy nem sértette meg a lengyel trösztellenes törvényeket. "A lengyel versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hivatal döntése sérti a jogszerűség, az arányosság és az igazságos eljáráshoz való jog elveit. A bírság példátlanul magas összege pedig arról tanúskodik, hogy bármilyen eszközt bevetnének csakhogy megakadályozzák az Északi Áramlat-2 projekt megvalósítását - hangoztatta a Gazprom.

QP | Quality Placement

Lengyelország azért szabta ki a hatalmas bírságot, mert a Gazprom Varsó jóváhagyása nélkül építi ki az új gázvezetéket. A beruházással két új, összesen évi 55 milliárd köbméter - a már meglévő vezetékpárral azonos - szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek kiindulási pontja az oroszországi Viborg, és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot.

Ez a terv felszította az európai energiaszállításokban tapasztalható orosz dominancia miatti aggodalmakat, és az Egyesült Államok szankciókat vetett ki a projekt résztvevőire, jóllehet a azerbajdzsáni földgáz és a cseppfolyósított amerikai földgáz értékesítése lenyomhatja Oroszország piaci részesedését Európában.

A lengyel versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hivatal konkrétan azzal vádolja a Gazpromot és öt másik nyugat-európai vállalatot - a Wintershall és az Uniper német cégeket, a holland-brit Shellt, az osztrák OMV-t és a francia Engie-t -, hogy a lengyel hatóságok engedélye nélkül kötöttek egy sor megállapodást az Északi Áramlat-2 megépítését célzó projekt finanszírozásáról. Megítélése szerint az európai vállalatok szerepe túlmegy a hitelezőin, és minden lépésük csak azt a célt szolgálta, hogy ne kelljen létrehozniuk vegyes vállalatot a gázvezeték építésére és üzemeltetésére, mert ahhoz engedélyt kellett volna kérniük. A hivatal követeli, hogy a részes vállalatok 30 napon belül bontsák fel a hitelmegállapodásokat.

A vállalatok eredeti elképzelése amúgy az volt, hogy vegyes vállalatot hoznak létre. A tervet el is küldték annak idején a német és a lengyel versenyhatóságnak elbírálásra. A lengyel illetékes hivatal azonban elutasította a vegyes vállalkozás tervét, így az érintett cégek lemondtak erről.

Az Uniper közölte, hogy nem ért egyet a lengyel hatóság döntésével, annak megfellebbezésére készül, és várakozásai szerint 4-5 évig elhúzódhat az ügy. A Wintershall sem tartja kizártnak a jogi ellenlépéseket, a Shell pedig jelezte, hogy nem ért egyet, és a későbbiekben dönt a lehetséges válaszokról. Az OMV is tanulmányozza a döntést, de meggyőződése, hogy nem sértett törvényt.

Moszkvai elemzők szerint a lengyel döntésnek nem lesz különösebb hatása egyik vállalatra sem és a projekt megvalósítására sem, mivel a finanszírozás nagy része lezárult. Emellett Varsónak kevés esélye van arra, hogy nemzetközi jogi intézmények megerősítsék követeléseinek jogszerűségét. A lengyel versenyfelügyeleti és fogyasztóvédelmi hivatal nemigen lesz képes behajtani a bírságokat és érvényteleníttetni a kifogásolt megállapodásokat.

A 9,5 milliárd eurót felemésztő beruházás 94 százalékban készen áll. Bár a tervek szerint már 2019 végén megindult volna a gázszállítás az új csővezetéken, az amerikai szankciók miatt az Allseas svájci cég beszüntette a csőfektetést. Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója akkor bejelentette, hogy önerőből fejezik be a vezeték építését. Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban azt mondta, hogy a gázvezetőket még az év végén vagy 2021 elején üzembe fogják helyezni.