Az Európai Központi Bank hétfőn közzétett adatai szerint már jóval az amerikai bankok megremegése és a Credit Suisse bajba kerülése előtt  megindult a masszív betétkiáramlás az euróövezeti bankokból. Az elmúlt öt hónapban összesen 214 milliárd eurót vontak ki az régió bankjaiból, a pénzkiáramlás februárban rekordszintet ért el – írta a Financial Times.

A betétállomány csökkenése néhány hónappal azután kezdődött, hogy az EKB tavaly nyáron elkezdte a kamatemelést. Ezzel végelegesen megfordulni látszik a korábbi trend, a világjárvány óta ugyanis az volta jellemző, hogy egyre nagyobb mennyiségű pénz halmozódott fel a pénzintézetekben.

Az adatok arra utalnak, hogy a bankok már a bankszektorban márciusban jelentkező zűrzavara előtt is nehezebben tudtak betéteseket vonzani és megtartani. Ez hozzájárulhatott a három amerikai hitelintézet összeomlásához, és a Credit Suissenél kialakult nehéz helyzethez is, amelyet csak úgy tudtak megoldani, hogy felvásároltatták azt a rivális UBS-el.

Ennyi pénz még nem ment ki betétből

Februárban a pénzkivonás felgyorsult,

a betétesek összesen 71,4 milliárd euróval csökkentették állományukat az euróövezeti bankoknál.

Ez a legnagyobb havi mínusz amit a havi adatok közlésének 1997-es megkezdése óta regisztráltak. A lakossági betétek 20,6 milliárd euróval csökkentek, ez szintén a legnagyobb mért érték az adatfelvétel 2003-as kezdet óta.

Az október óta eltelt öt hónapban az európai bankokban tárolt mintegy 14 billió (ezermilliárd) eurónyi betét 1,5 százaléka távozott. Ez jóval kevesebb, mint az az 500 milliárd dolláros betétállomány, amelyet az elmúlt évben az amerikai bankokból vontak ki.

A Bank of England legfrissebb adatai szerint Nagy-Britanniában hasonló folyamatokat lehetett tapasztalni a vállalati ügyfeleknél, ők januárban 20,3 milliárd fontot vontak ki a brit bankoktól és lakástakarék-társaságoktól, ez szintén rekordnak számít az adatok gyűjtésének 2009-es megkezdése óta. Ugyanakkor ott alakossági betétállománya továbbra is nőtt, az év első hónapjában 3,5 milliárd fonttal nőtt.

Keresi a magas kamatot a tőke

A betétkivonásban komoly szerepet kaphatott, hogy hiába emelte az EKB ebben a hónapban már 3 százalékra, ebből a betétesek nagyon keveset éreznek. A német bankoknál az elérhető kamat a látra szóló betéteknél 1,6 százalék a Raisin betéti bróker szerint. Ez azzal a hatással járt, hogy

a látra szóló betétekről nagyon sokan váltottak a magasabb kamatokat kínáló, hosszabb távú lekötésekre.

Az euróövezeti bankoknál elhelyezett egynapos betétek 140 állománya milliárd euróval csökkent februárban, az elmúlt hat hónapban összesen 512 milliárd euróval. Ezt részben ellensúlyozta a legfeljebb kétéves lejáratú betétek növekedése. De nőtt a pénzpiaci alapokban és a bankok által kibocsátott kötvényekben elhelyezett tőke összege is. Az EKB  szerint a kivont betétek egy része visszaáramlott az euróövezeti bankokba, akik a februárig tartó hat hónapban összesen 155 milliárd eurónyi kötvény tudtak kibocsátani, s ezek több mint kétharmadát hosszú lejáratú papírok formájában.

Nem rendült meg a bizalom

Az adatok azt mutatják, hogy a megtakarítók továbbra is kevésbé likvid, de magasabb hozamú eszközökbe kötik le pénzüket

– mondta Jack Allen-Reynolds, a Capital Economics kutatócsoport közgazdásza. A betétek kötvényekbe történő áthelyezése arra utal Reynolds szerint, hogy az ügyfelek bizalma nem nagyon rendült meg a bankrendszerben.

Nagyot fékezett viszont az emelkedő kamatok hatására a hitelkiáramlás. A bankok által az euróövezeti ügyfeleknek nyújtott hitelek összessége februárban immár a harmadik egymást követő hónapban csökkent, így a teljes háromhavi visszaesés ár 72 milliárd euróra nőtt, ezzel véget ért a közel ötéves hitelexpanzió korszaka. Ráadásul a szakértők szerint a bankcsődök híre még jobban visszafoghatja a hitelkínálatot.

Arra számítunk, hogy a hitelállomány növekedése rövid távon tovább lassul. Majd csak később stabilizálódik, amikor a rövid lejáratú kamatok stabilizálódnak, és a gazdasági környezet javul

– vélik a Jefferies bank elemzői.