A Siemens Gamesa hidrogénnel erősít rá az SSE Schotland szárazföldi (onshore) szélerőművi projektjére - írja a Recharge News megújuló energiával foglalkozó szakportál, hozzátéve, hogy a skót közüzemi vállalat azt reméli, hogy mindebből egy stratégiai jelentőségű előrelépés jön majd ki a végén. 

Abban, hogy a skót felföldön épült meg a Gordonbush projekt, nincs semmi meglepő. Ott, Sutherlandben, Brorától pár kilométerre északkeletre sokat fúj, és elég erős is a szél, így a szélturbinák jó kihasználtsággal termelnek villamos energiát. Amit most hozzáadnak majd a beruházáshoz, valójában annak egyik részében sincs új elgondolás: a még kiszámíthatóbb, kisimíthatóbb termelési görbe elérése érdekében a kevésbé szeles, szélcsendes időszakban bekapcsolható egy gázmotor, és a szélturbináról nem érkező teljesítményt betáplálhatja a rendszerbe.

Kapcsolódó

Hanem a másik rész! Az új fejlemény az, hogy a gázmotor valójában hidrogénégető lehetne, aminek az üzemanyagát a szélerőműhöz kapcsolt vízbontó berendezéssel, egy elektrolizálóval lehet előállítani - és hogy még simább és diverzifikálhatóbb legyen a működés, a Siemens Gamesa némi akkumulátortechnológiát is alkalmazni szeretne ebben a körben. A végső cél az, hogy új lendületet adjanak a zöldenergia terjedésének az energiaszektorban.

A 110 MW teljesítmény leadására képes Gordonbush projektre vonatkozó korszerűsítés végeredménye azonban az is lehet, hogy a szélerőműves rendszer csak a többlettermelési energiájából évente akár 2000 tonna zöldhidrogént is képes lehet előállítani. E mennyiség felhasználásáról (arról, hogy ismét áram lesz-e belőle hidrogénégetőknek köszönhetően, vagy részben magát az üzemanyagot értékesítik - például ipari vagy közlekedési célú felhasználásra) később is dönthetnek a tulajdonosok. Annant Shah, az SSE Renewables stratégiai igazgatója szerint ez az új kombináció "változást hoz a megújuló energiaforrások variabilitásában, és megmutatja, hogy a szélenergia hogyan segíthet az energiabiztonság növelésében azzal, hogy csökkenti az importgáz-függést". 

A Siemens Gamesa részéről az ígéret most az, hogy a szárazföldi szélenergiával működő elektrolizátorok két éven belül versenyképessé válnak a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával előállított szürke hidrogén technológiával. Juan Gutiérrez, a vállalat szolgáltatási vezérigazgatója azonban azt is hozzátette, hogy ezt a helyzetet most felgyorsítja a gázár-robbanás, ami hirtelen, nagyon nagy mértékben életképes ötletté változtatta át a zöldhidrogénre való átállásról szóló korábbi elképzeléseket.

Megmondták előre

Mindaz, ami a skót felföldön kísérleti jelleggel megkezdődhet, valójában egyáltalán nem újdonság. Már ami a gondolatot, a terveket és a szükséget illeti; és még csak azt sem lehet mondani, hogy az ötlet megvalósításához az orosz energiahordozóktól való függetlenedés gerjesztené a nagy igyekezetet.

A Siemens Gamesa több mint egy éve, hogy a szárazföldi szélenergia és a hidrogénelektrolízis összekapcsolását tesztelte Dániában, ahol a Brande-i teszttelepen, ahol egyetlen turbina sikeresen termelt hidrogént, amit aztán üzemanyagcellás taxikban használtak fel. A hidrogéntermelés utólagos beillesztése a  felszerelése Gordonbush-ba sem most született ötlet: a Siemens Gamesa tavaly, év elején felvázolt Recharge stratégiájában már benne volt, hogy a zöldhidrogén gyártása hogyan kapcsolható a már működő szárazföldi szélerőművekhez.

Ezzel még nincs is vége a gondolatmenetnek, mert tavaly novemberben Poul Skjærbæk, a cég innovációs és termékigazgató-helyettese nyilatkozott úgy, hogy miközben az elektrolizátorok és tengeri szélturbinák integrálásának kihívásaival már dolgoznak, de abban biztos, hogy az  Északi-tengeren tömegesen lesznek ilyen, a dekarbonizcióban is jelentős szerepet felvállalni képes eszközök - melyekhez igaz ugyan, hogy sokmilliárd euróba kerülő infrastruktúrát kell majd építeni, de akkor is megéri.